Mi az a cellulóz-éter alkalmazás?

Bemutatja a cellulózéter készítményt, a cellulózéter teljesítményét éscellulóz-éter alkalmazás, különösen a bevonatokban való alkalmazás.
Kulcsszavak: cellulóz-éter, teljesítmény, alkalmazás
A cellulóz természetes makromolekuláris vegyület. Kémiai szerkezete poliszacharid makromolekula, amelynek alapgyűrűje vízmentes β-glükóz. Mindegyik bázisgyűrűn egy primer hidroxilcsoport és két szekunder hidroxilcsoport található. Kémiai módosításával cellulózszármazékok sorozata nyerhető, ezek közé tartozik a cellulóz-éter. A cellulóz-étereket számos iparágban széles körben használják.

1.Előkészítés

A cellulóz-étert úgy állítják elő, hogy a cellulózt NaOH-val reagáltatják, majd különböző funkcionális monomerekkel, például monoklór-metánnal, etilén-oxiddal, propilén-oxiddal stb. reagáltatják, és a melléktermék sóját és a cellulóz-nátriumot mossák.

2. Teljesítmény

2.1 Megjelenés: A cellulóz-éter fehér vagy tejfehér, szagtalan, nem mérgező, folyékony, könnyen felszívódó szálas por, vízben átlátszó viszkózus, stabil kolloiddá oldódik.
2.2 Ionitás: az MC, MHEC, MHPC, HEC nemionos; A NaCMC és a NaCMHEC anionosak.
2.3 Éterezés: Az éterezés jellemzői és éterezési foka befolyásolja a cellulóz-éter teljesítményét az éterezés során, például az oldhatóságot, a filmképző képességet, a kötési szilárdságot és a sóállóságot.
2.4 Oldhatóság: (1) Az MC hideg vízben oldódik, forró vízben nem oldódik, és néhány oldószerben is oldódik; Az MHEC hideg vízben oldódik, forró vízben és szerves oldószerekben nem oldódik. Ha azonban az MC és MHEC vizes oldatát melegítjük, az MC és az MHEC kicsapódik. Az MC 45-60°C-on válik ki, míg a vegyes éterezett MHEC kiválási hőmérséklete 65-80°C-ra emelkedik. A hőmérséklet csökkentésével a csapadék újra feloldódik. (2) A HEC, a NaCMC és a NaCMHEC bármilyen hőmérsékleten vízben oldódik, de szerves oldószerekben (néhány kivételtől eltekintve) nem oldódik.
2.5 Késleltetett duzzadás: A cellulóz-éternek van bizonyos késleltetett duzzadása semleges pH-jú vízben, de lúgos pH-jú vízben képes legyőzni ezt a késleltetett duzzadást.
2.6 Viszkozitás: A cellulóz-éter kolloid formájában oldódik vízben, és viszkozitása a cellulóz-éter polimerizációs fokától függ. Az oldat hidratált makromolekulákat tartalmaz. A makromolekulák összefonódása miatt az oldatok áramlási viselkedése eltér a newtoni folyadékokétól, de nyíróerő hatására változó viselkedést mutat. A cellulóz-éter makromolekuláris szerkezete miatt az oldat viszkozitása a koncentráció növekedésével gyorsan növekszik, a hőmérséklet emelkedésével pedig gyorsan csökken.
2.7 Biológiai stabilitás: A vizes fázisban cellulóz-étert használnak. Amíg víz van jelen, baktériumok szaporodnak. A baktériumok növekedése enzim baktériumok termeléséhez vezet. Az enzim felbontja a cellulóz-éter melletti szubsztituálatlan anhidroglükóz egységkötéseket, csökkentve a polimer molekulatömegét. Ezért, ha a cellulóz-éteres vizes oldatot hosszú ideig kell tartósítani, akkor tartósítószert kell hozzáadni. Ez még az antimikrobiális cellulóz-éterekre is igaz.

3. Cél

3.1 Olajmező: A NaCMC-t főként olajmezők kitermelésében használják, és iszap előállítására használják a viszkozitás növelésére és a vízveszteség csökkentésére. Ellenáll a különféle oldható sószennyezéseknek és javítja az olaj visszanyerését. A nátrium-karboximetil-hidroxi-propil-cellulóz és nátrium-karboxi-metil-hidroxi-etil-cellulóz jó fúróiszap-kezelő szerek és anyagok komplementer folyadékok készítéséhez, nagy pépesítési sebességgel, jó só- és kalciumállósággal, jó viszkozitásnövelő képességgel és hőállósággal (160°C). Alkalmas édesvíz, tengervíz és telített sós víz kiegészítõ folyadékainak elkészítésére. Különféle sűrűségű (1,03-1,279/Cm3) komplementer folyadékokká formálható kalcium-klorid tömege alatt, és bizonyos viszkozitású. A kisebb folyadékveszteség, viszkozitásnövelő és folyadékveszteség-csökkentő képessége pedig jobb, mint a hidroxi-etil-cellulóz, jó adalék az olajtermelés növeléséhez.
3.2 Épületkerámia: A NaCMC használható késleltetőként, vízmegtartó anyagként, sűrítőként és kötőanyagként, hogy az előállított kerámiatermékek jó megjelenésűek legyenek, ne legyenek hibák és buborékok.
3.3 Papírgyártás: A NaCMC-t belső és külső méretezésre, valamint a papírfelület kitöltésére és megtartására használják, és helyettesítheti a kazeint, így a nyomdafesték könnyen áthatol, a szélei pedig tiszták. Tapétakészítésben pigment diszpergálóként, tapadásgátlóként, stabilizátorként és enyvezőként is használható.
3.4 Textil: A NaCMC-t a textiliparban a szemcsék és enyvezés helyettesítőjeként használják, és nem könnyen romlik és penészesedik. Nyomtatáskor és festéskor nincs szükség dezírozásra, a festék egyenletes kolloidot kaphat vízben, ami fokozza a festék hidrofilitását és áthatolását. Ugyanakkor a viszkozitás kis változása miatt könnyen beállítható a színkülönbség. A CMHEC-et sűrítőanyagként használják nyomdai és festőpéphez, kis maradékanyaggal és magas színhozammal, a nyomtatási és festési minőség pedig sokkal jobb, mint az egyedi ionos és nemionos cellulóz-éter termékei.
3.5 Dohány: A NaCMC-t dohány kötésére használják. Gyorsan oldódik és erős kötőerővel rendelkezik, ami előnyös a cigaretták minőségének javításában és a költségek csökkentésében.
3.6 Kozmetika: A NaCMC a szilárd iszapos alapanyagok pasztatermékeinek diszpergáló, szuszpendáló és stabilizáló szerepét tölti be, folyékony vagy emulziós kozmetikumokban pedig sűrítő, diszpergáló és homogenizáló szerepet tölt be. Emulgeálószerként, sűrítőként és stabilizátorként is használható kenőcsökhöz és samponokhoz.
3.7 Elemek: A NaCMC nagy tisztaságú, jó sav- és sóállósággal rendelkezik, különösen alacsony a vas- és nehézfém-tartalma, a kolloid pedig nagyon stabil, alkalmas alkáli elemekhez és cink-mangán akkumulátorokhoz.
3.8 Vízbázisú festékek: A HEC és MHEC stabilizátorként, sűrítőként és vízvisszatartó anyagként használhatók latex festékekhez. Ezen kívül diszpergálószerként, tapadásfokozóként és filmképző anyagként is használhatók színes cementfestékekhez.
3.9 Építőanyagok: használható diszpergálószerként, vízvisszatartó szerként és sűrítőanyagként gipsz alsó réteg és cement alsó réteg vakolatához és habarcsához, valamint őrölt vakolatokhoz.
3.10 Máz: Használható máz ragasztójaként.
3.11 Mosószer: Tapadásgátlóként használható szennyeződések sűrítésére.
3.12 Emulziós diszperzió: stabilizátorként és sűrítőként is használható.
3.13 Fogkrém: A NaCMHPC stabilizátorként használható fogkrém-ragasztókhoz. Jó tixotróp tulajdonságokkal rendelkezik, így a fogkrém jó formájú, deformációmentesen tartós, egységes és finom ízű. A NaCMHPC kiváló só- és savállósággal rendelkezik, hatása pedig sokkal jobb, mint a CMC-é.

4. Felhasználás bevonatokban és pasztákban

A cellulóz-éter nagyon fontos szerepet játszik a bevonatokban és pasztákban. Csak az O formula teljes mennyiségét adja hozzá. 2% és 0,5% között sűrítheti, megtarthatja a vizet, megakadályozhatja a pigmentek és töltőanyagok leülepedését, valamint növelheti a tapadást és a kötési szilárdságot.
4.1 Viszkozitás: A cellulóz-éter vizes oldatának viszkozitása nyíróerő hatására változik, és a cellulóz-éterrel sűrített festék és paszta is rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. A bevonat felvitelének megkönnyítése érdekében gondosan meg kell választani a cellulóz-éter típusát és mennyiségét. Bevonatokhoz cellulóz-éter alkalmazásakor közepes viszkozitású termékek választhatók.
4.2 Vízvisszatartás: A cellulóz-éter megakadályozhatja a nedvesség gyors bejutását a porózus aljzatba, így az a teljes építési folyamat során egyenletes bevonatot képezhet anélkül, hogy túl gyorsan kiszáradna. Magas emulziótartalom esetén a vízvisszatartás követelménye kevesebb cellulóz-éter felhasználásával teljesíthető. A festékek és iszapok vízvisszatartása a cellulóz-éter koncentrációjától és a bevont aljzat hőmérsékletétől függ.
4.3 Stabil pigmentek és töltőanyagok: A pigmentek és töltőanyagok hajlamosak kiválni. Ahhoz, hogy a festék egyenletes és stabil maradjon, a pigment töltőanyagoknak szuszpendált állapotban kell lenniük. A cellulóz-éter használatával a festék bizonyos viszkozitásúvá válhat, és a tárolás során nem keletkezik csapadék.
4.4 Tapadás és kötési szilárdság: A cellulóz-éter jó vízvisszatartása és adhéziója miatt a bevonat és az aljzat közötti jó tapadás garantálható. Az MHEC és a NaCMC száraz tapadása és tapadása kiváló, ezért különösen alkalmasak papírpéphez, míg a HEC nem alkalmas erre a célra.
4.5 Védőkolloid funkció: A cellulóz-éter hidrofilitása miatt bevonatok védőkolloidjaként használható.
4.6 Sűrítő: A cellulóz-étert széles körben használják latexfestékekben sűrítőként az építési viszkozitás beállítására. A közepes és nagy viszkozitású hidroxi-etil-cellulózt és a metil-hidroxi-etil-cellulózt főként emulziós festékekben használják. Néha a cellulóz-éter szintetikus sűrítőszerekkel (például poliakriláttal, poliuretánnal stb.) együtt is használható a latexfesték bizonyos tulajdonságainak javítása és a latexfesték egyenletes stabilitása érdekében.
A cellulóz-éterek mindegyike kiváló vízmegtartó és sűrítő tulajdonságokkal rendelkezik, de egyes tulajdonságok eltérőek. Anionos cellulóz-éter, könnyen képezhető vízben oldhatatlan sók két- és háromértékű kationokkal. Ezért a metil-hidroxi-etil-cellulózhoz és a hidroxi-etil-szálhoz képest a nátrium-karboxi-metil-cellulóz gyenge súrolásállósággal rendelkezik. Tehát a nátrium-karboximetil-cellulóz csak olcsó latexfesték-készítményekben használható.
A metil-hidroxi-etil-cellulóz és a metil-hidroxi-propil-cellulóz kisebb nyíróviszkozitású és magasabb felületaktív tulajdonságokkal rendelkezik, mint a hidroxi-etil-cellulóz, így csökkentve a latexfestékek fröccsenési hajlamát. A karboximetil-cellulóznak pedig nincs felületaktív hatása.
A hidroxi-etil-cellulóz jó folyékonyság, csekély ecset-ellenállás és könnyű felépítés jellemzi a latexfestékben. A metil-hidroxi-etil- és metil-hidroxi-propil-cellulózhoz képest jobban kompatibilis a pigmentekkel, ezért selyem latexfestékhez, színes latexfestékhez, színes pasztához stb.