A szárazon kevert habarcs egyfajta granulátum és por, amelyet bizonyos arányban egyenletesen kevernek össze olyan adalékanyagokkal, mint a finom adalékok és szervetlen kötőanyagok, vízvisszatartó és sűrítő anyagok, vízcsökkentő szerek, repedésgátló anyagok és habzásgátlók. szárítás és szitálás. A keveréket speciális tartálykocsival vagy lezárt vízálló papírzacskóval szállítják az építkezésre, majd vízzel keverik össze. A cement és homok mellett a legszélesebb körben használt szárazon kevert habarcs az újradiszpergálható és újradiszpergálható polimer por. Magas ára és a habarcs teljesítményére gyakorolt nagy befolyása miatt a figyelem középpontjában áll. Ez a cikk a diszpergálható polimer por habarcs tulajdonságaira gyakorolt hatását tárgyalja.
1 Vizsgálati módszer
A diszpergálható polimer portartalomnak a polimer habarcs tulajdonságaira gyakorolt hatásának meghatározására több képletcsoportot terveztünk ortogonális vizsgálati módszerrel és teszteltük a „Külső fal hőszigetelő polimer habarcs minőségi vizsgálati szabványa” DBJOI- módszer szerint. 63-2002. Arra használják, hogy meghatározzák a polimer habarcs hatását a betonalap szakítószilárdságára, nyomószilárdságára, valamint magának a polimer habarcsnak a nyomószilárdságára, hajlítószilárdságára és a nyomószilárdságra.
A fő nyersanyagok a P-04 2,5 közönséges szilikacement; RE5044 és R1551Z újradiszpergálható és újradiszpergálható latexpor; 70-140 mesh kvarchomok; egyéb adalékanyagok.
2 A diszpergálható polimer por hatása a polimer habarcs tulajdonságaira
2.1 Szakító kötés és nyomó nyírási kötés tulajdonságai
A diszpergálható polimer portartalom növekedésével a polimer habarcs és cementhabarcs szakítószilárdsága és nyomó-nyíró kötési szilárdsága is nőtt, a cementtartalom növekedésével párhuzamosan az öt görbe feljebb mozdult. Az egyes releváns pontok súlyozott átlaga kvantitatívan elemezheti az újradiszpergálható polimer por tartalmának a cementhabarcs teljesítményére gyakorolt hatásának mértékét. A nyomó nyírószilárdság lineáris növekedési trendet mutat. Az általános tendencia az, hogy a szakítószilárdság 0,2 MPa-val, a nyomó-nyíró kötési szilárdság pedig 0,45 MPa-val nő a diszpergálható polimerpor minden 1%-os növekedésével.
2.2 Magának a habarcsnak a tömörítési/hajtogatási tulajdonságai
Az újradiszpergálható polimer por tartalom növekedésével magának a polimer habarcsnak a nyomószilárdsága és hajlítószilárdsága csökkent, jelezve, hogy a polimer gátolja a cement hidratációját. A diszpergálható polimer por tartalomnak magának a polimer habarcsnak a kompressziós arányára gyakorolt hatását a 4. ábra mutatja, az újradiszpergálható latexpor tartalom növekedésével magának a polimer habarcsnak a kompressziós aránya csökken, ami azt jelzi, hogy a polimer javítja a habarcs szívósságát. a habarcsot. Az egyes releváns pontok súlyozott átlaga kvantitatívan elemezheti az újradiszpergálható polimer portartalomnak magának a polimer habarcsnak a teljesítményére gyakorolt hatását. Az újradiszpergálható polimer por tartalom növekedésével a nyomószilárdság, a hajlítószilárdság és a benyomódási arány lineárisan csökkenő tendenciát mutat. A diszpergálható polimerpor minden 1%-os növekedésével a nyomószilárdság 1,21 MPa-val, a hajlítószilárdság 0,14 MPa-val, a nyomószilárdság pedig 0,18-mal csökken. Az is látható, hogy a habarcs rugalmassága javul a diszpergálható polimer por mennyiségének növekedése miatt.
2.3 A mész-homok arány hatásának kvantitatív elemzése a polimer habarcs tulajdonságaira
A polimer habarcsban a mész-homok arány és az újradiszpergálható polimer portartalom közötti kölcsönhatás közvetlenül befolyásolja a habarcs teljesítményét, ezért a mész-homok arány hatását külön kell tárgyalni. Az ortogonális vizsgálati adatfeldolgozási módszer szerint különböző mész-homok arányokat alkalmazunk változó tényezőként, és a kapcsolódó újradiszpergálható polimer por tartalommal állandó tényezőként a mész-homok arány változásának habarcsra gyakorolt hatásának kvantitatív diagramjának megrajzolásához. Látható, hogy a mész-homok arány növekedésével a polimer habarcs cementhabarcshoz viszonyított teljesítménye és maga a polimer habarcs teljesítménye lineárisan csökkenő tendenciát mutat. A kötési szilárdság 0,12 MPa-val, a nyomószilárdság 0,37 MPa-val, a polimerhabarcs nyomószilárdsága 4,14 MPa-val, a hajlítószilárdság 0,72 MPa-val, a nyomószilárdság pedig 0,37 MPa-val csökken. aránya 0,270-el csökken
3 Az f tartalmú újradiszpergálható latexpor hatása a polimer habarcs és az EPS habosított polisztirol lap szakítószilárdságára A polimer habarcs cementhabarcshoz való ragasztása és az EPS lemez kötése a DB JOI-63-2002 szabvány által javasolt ellentmondásos.
Az előbbi a polimer habarcs nagy merevségét, míg az utóbbi nagy rugalmasságot igényel, de tekintettel arra, hogy a külső hőszigetelő projektnek mind a merev falakhoz, mind a rugalmas EPS táblákhoz ragaszkodnia kell, ugyanakkor gondoskodni kell a költségekről nem túl magas. Ezért a szerző külön felsorolja a diszpergálható polimer portartalom hatását a polimer habarcs rugalmas kötési tulajdonságaira, ezzel is hangsúlyozva annak fontosságát.
3.1 A diszpergálható polimer por típusának hatása az EPS-lemez kötési szilárdságára
Az újradiszpergálható latexporok az idegen R5, C1, P23; tajvani D2, D4 2; belföldi S1, S2 2, összesen 7; polisztirol tábla Peking 18kg / EPS tábla. A DBJ01-63-2002 szabvány szerint az EPS tábla nyújtható és ragasztható. Az újradiszpergálható latexpor egyidejűleg megfelel a polimer habarcs merev és rugalmas feszített kötési tulajdonságainak követelményeinek.
Feladás időpontja: 2022. november 01