Bután-szulfonát-cellulóz-éter vízreduktor szintézise és jellemzése

Nyersanyagként cellulóz pamutpép savas hidrolízisével nyert, meghatározott polimerizációs fokú mikrokristályos cellulózt (MCC) használtunk. Nátrium-hidroxid aktiválása mellett 1,4-bután-szultonnal (BS) reagáltatva Jó vízoldékonyságú cellulóz-butil-szulfonát (SBC) vízreduktort fejlesztettek ki. A termék szerkezetét infravörös spektroszkópiával (FT-IR), mágneses magrezonancia spektroszkópiával (NMR), pásztázó elektronmikroszkópiával (SEM), röntgendiffrakciós (XRD) és egyéb analitikai módszerekkel, valamint a polimerizációs fokot, a nyersanyagarányt, és az MCC reakcióját vizsgálták. A szintetikus folyamat körülményeinek, mint például a hőmérséklet, a reakcióidő és a szuszpendálószer típusának hatása a termék vízcsökkentő teljesítményére. Az eredmények azt mutatják, hogy: ha a nyersanyag MCC polimerizációs foka 45, akkor a reaktánsok tömegaránya: AGU (cellulóz glükozid egység): n (NaOH): n (BS) = 1,0: 2,1: 2,2, A szuszpendálószer izopropanol, a nyersanyag aktivációs ideje szobahőmérsékleten 2 óra, a termék szintézise 5 óra. Amikor a hőmérséklet 80°C, a kapott termékben a legmagasabb a butánszulfonsav-csoportok szubsztitúciója, és a termék a legjobb vízcsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik.

Kulcsszavak:cellulóz; cellulóz-butil-szulfonát; víz redukálószer; vízcsökkentő teljesítmény

1、Bevezetés

A beton szuperlágyító a modern beton egyik nélkülözhetetlen alkotóeleme. Éppen a vízcsökkentő szer megjelenése miatt garantálható a beton magas bedolgozhatósága, jó tartóssága és akár nagy szilárdsága is. A jelenleg széles körben elterjedt nagy hatásfokú vízreduktorok főként a következő kategóriákat foglalják magukban: naftalin alapú vízcsökkentő (SNF), szulfonált melamingyanta alapú vízcsökkentő (SMF), szulfamát alapú vízcsökkentő (ASP), módosított lignoszulfonát szuperlágyító ( ML) és polikarboxilát szuperplasztikátor (PC), amelyet jelenleg aktívabban kutatnak. A vízreduktorok szintézisfolyamatát elemezve, a korábbi hagyományos kondenzvíz reduktorok többsége erősen csípős szagú formaldehidet használ a polikondenzációs reakció alapanyagaként, a szulfonálási eljárást pedig általában erősen korrozív füstölő kénsavval vagy tömény kénsavval végzik. Ez elkerülhetetlenül káros hatással lesz a munkavállalókra és a környező környezetre, valamint nagy mennyiségű hulladék-maradvány és hulladékfolyadék keletkezik, ami nem kedvez a fenntartható fejlődésnek; bár a polikarboxilát vízcsökkentők előnye a kis betonveszteség az idő múlásával, az alacsony adagolás, a jó folyás. Előnyei a nagy sűrűség és nem tartalmaznak mérgező anyagokat, például formaldehidet, de Kínában nehéz népszerűsíteni a nagy mennyiség miatt. ár. A nyersanyagforrás elemzéséből nem nehéz megállapítani, hogy a fent említett vízreduktorok nagy része petrolkémiai termékek/melléktermékek bázisán szintetizálódik, míg a kőolaj, mint nem megújuló erőforrás egyre ritkább, ill. az ára folyamatosan emelkedik. Ezért az olcsó és bőséges természetes megújuló erőforrások nyersanyagként való felhasználása új, nagy teljesítményű beton szuperlágyítók kifejlesztéséhez a beton szuperlágyítók fontos kutatási irányává vált.

A cellulóz egy lineáris makromolekula, amely sok D-glükopiranóz β-(1-4) glikozidkötéssel történő összekapcsolásával jön létre. Mindegyik glükopiranozilgyűrűn három hidroxilcsoport található. Megfelelő kezeléssel bizonyos reakcióképesség érhető el. Ebben a cikkben cellulóz pamutpép volt kiindulási nyersanyag, majd savas hidrolízis után megfelelő polimerizációs fokú mikrokristályos cellulózt kaptak, nátrium-hidroxiddal aktiválták és 1,4-bután-szultonnal reagáltatva butil-szulfonát-savat kaptak. cellulóz-éter szuperlágyító, és az egyes reakciókat befolyásoló tényezőket tárgyaltuk.

2. Kísérlet

2.1 Nyersanyagok

Cellulóz pamutpép, polimerizációs fok 576, Xinjiang Aoyang Technology Co., Ltd.; 1,4-bután-szulton (BS), ipari minőségű, a Shanghai Jiachen Chemical Co., Ltd. gyártja; 52.5R közönséges portlandcement, Urumqi A cementgyár által biztosított; Kína ISO szabványú homok, amelyet a Xiamen Ace Ou Standard Sand Co., Ltd. gyárt; A nátrium-hidroxid, a sósav, az izopropanol, a vízmentes metanol, az etil-acetát, az n-butanol, a petroléter stb. mind analitikailag tisztaak, kereskedelmi forgalomban kaphatók.

2.2 Kísérleti módszer

Mérjünk ki egy bizonyos mennyiségű gyapotpépet, és őröljük meg megfelelően, tegyük egy háromnyakú palackba, adjunk hozzá bizonyos koncentrációban hígított sósavat, keverjük, amíg felmelegszik és egy ideig hidrolizáljuk, szobahőmérsékletre hűtjük, szűrjük, vízzel semlegesre mossuk, majd vákuumban szárítjuk 50°C-on, hogy különböző polimerizációs fokú mikrokristályos cellulóz alapanyagok birtokában mérjük meg polimerizációs fokukat a szakirodalom szerint, tegyük háromnyakú reakciópalackba, szuszpendáljuk tömegének 10-szeresének megfelelő szuszpendálószert, keverés közben bizonyos mennyiségű nátrium-hidroxid vizes oldatot adunk hozzá, szobahőmérsékleten meghatározott ideig keverjük és aktiváljuk, hozzáadjuk a számított mennyiségű 1,4-bután-szultont (BS), felmelegítjük A reakcióhőmérsékletre melegítjük, egy bizonyos ideig állandó hőmérsékleten reagáltatjuk, a terméket szobahőmérsékletre hűtjük, és a nyersterméket leszívatással szűrjük. Öblítse le vízzel és metanollal háromszor, majd szívással szűrje le, hogy megkapja a végterméket, nevezetesen a cellulóz-butil-szulfonát vízreduktort (SBC).

2.3 Termékelemzés és jellemzés

2.3.1 A termék kéntartalmának meghatározása és a helyettesítési fok számítása

A FLASHEA-PE2400 elemanalizátort használtuk a szárított cellulóz-butil-szulfonát vízredukciós termék elemanalízisére a kéntartalom meghatározására.

2.3.2 A habarcs folyékonyságának meghatározása

6.5 szerint mérve a GB8076-2008-ban. Ez azt jelenti, hogy először mérje meg a víz/cement/standard homok keveréket az NLD-3 cementhabarcs folyékonyságvizsgálón, ha a tágulási átmérő (180±2)mm. cement, a mért vízfogyasztás 230 g), majd adjunk a vízhez olyan vízredukáló szert, amelynek tömege a cement tömegének 1%-a, a cement/vízredukálószer/standard víz/standard homok=450g/4,5g/ szerint. 230 g/ Az 1350 g-os arányt JJ-5 cementhabarcskeverőbe helyezzük és egyenletesen keverjük, és a habarcsfolyékonyság-vizsgálón megmérjük a habarcs kitágult átmérőjét, ami a mért habarcsfolyékonyság.

2.3.3 Termékleírás

A mintát FT-IR-vel jellemeztük a Bruker Company EQUINOX 55 típusú Fourier transzformációs infravörös spektrométerével; a minta H NMR spektrumát a Varian Company INOVA ZAB-HS eke szupravezető magmágneses rezonancia műszerével jellemeztük; A termék morfológiáját mikroszkóp alatt figyeltük meg; A mintán XRD analízist végeztünk a MAC Company M18XHF22-SRA röntgendiffraktométerével.

3. Eredmények és megbeszélés

3.1. Jellemző eredmények

3.1.1 FT-IR jellemzési eredmények

Az infravörös analízist a Dp=45 polimerizációs fokú mikrokristályos cellulóz alapanyagon és az ebből az alapanyagból szintetizált SBC terméken végeztük. Mivel az SC és SH abszorpciós csúcsai nagyon gyengék, nem alkalmasak azonosításra, míg az S=O erős abszorpciós csúcsot mutat. Ezért, hogy van-e szulfonsavcsoport a molekulaszerkezetben, az S=O csúcs meglétének megerősítésével határozható meg. Nyilvánvaló, hogy a cellulóz spektrumában erős abszorpciós csúcs van 3344 cm-1 hullámszámnál, ami a cellulóz hidroxil-nyújtó rezgéscsúcsának tulajdonítható; az erősebb abszorpciós csúcs 2923 cm-1 hullámszámnál a metilén (-CH2) nyújtási rezgéscsúcsa. Rezgéscsúcs; az 1031, 1051, 1114 és 1165 cm-1-ből álló sávok a hidroxil-feszítő rezgés abszorpciós csúcsát és az éterkötés (COC) hajlítási rezgés abszorpciós csúcsát tükrözik; az 1646cm-1 hullámszám a hidroxil és a szabad víz által képzett hidrogént tükrözi A kötés abszorpciós csúcsa; az 1432~1318cm-1 sáv a cellulózkristályszerkezet létezését tükrözi. Az SBC IR spektrumában az 1432~1318cm-1 sáv intenzitása gyengül; míg az abszorpciós csúcs intenzitása 1653 cm-1-nél növekszik, jelezve, hogy a hidrogénkötések kialakításának képessége megerősödik; 1040, 605cm-1 erősebb abszorpciós csúcsoknak tűnik, és ez a kettő nem tükröződik a cellulóz infravörös spektrumában, előbbi az S=O kötés jellemző abszorpciós csúcsa, utóbbi pedig az SO kötés jellemző abszorpciós csúcsa. A fenti elemzés alapján látható, hogy a cellulóz éterezési reakciója után a molekulaláncában szulfonsavcsoportok vannak.

3.1.2H NMR jellemzési eredmények

A cellulóz-butil-szulfonát H-NMR-spektruma látható: γ=1,74-2,92-en belül a ciklobutil hidrogén-proton kémiai eltolódása, γ=3,33-4,52-en belül pedig a cellulóz-anhidroglükóz egység Az oxigén proton kémiai eltolódása γ=4,52-ben. A ~6 a metilén proton kémiai eltolódása az oxigénhez kapcsolódó butilszulfonsav-csoportban, és nincs csúcs γ=6~7-nél, ami azt jelzi, hogy a termék nem Más protonok léteznek.

3.1.3 SEM jellemzési eredmények

Cellulóz pamutpép, mikrokristályos cellulóz és termék cellulóz-butilszulfonát SEM megfigyelése. A cellulóz pamutpép, a mikrokristályos cellulóz és a cellulóz-butánszulfonát (SBC) termék SEM analízisének eredményeit elemezve kiderült, hogy a HCL-lel végzett hidrolízis után kapott mikrokristályos cellulóz jelentősen megváltoztathatja a cellulózszálak szerkezetét. A rostos szerkezet megsemmisült, és finom agglomerált cellulózszemcséket kaptunk. A BS-sel történő további reagáltatással kapott SBC-nek nem volt rostos szerkezete, és alapvetően amorf szerkezetté alakult át, ami előnyös volt a vízben való oldódás szempontjából.

3.1.4 XRD jellemzési eredmények

A cellulóz és származékai kristályossága a cellulózegység szerkezete által alkotott kristályos régió százalékos arányára vonatkozik az egészben. Amikor a cellulóz és származékai kémiai reakción mennek keresztül, a hidrogénkötések a molekulában és a molekulák között megsemmisülnek, és a kristályos régió amorf régióvá válik, ezáltal csökken a kristályosság. Ezért a reakció előtti és utáni kristályosság változása a cellulóz mértéke Az egyik kritérium, hogy részt veszünk-e a reakcióban vagy sem. Az XRD analízist mikrokristályos cellulózon és a cellulóz-butánszulfonát terméken végeztük. Összehasonlításképpen látható, hogy az éterezés után a kristályosság alapvetően megváltozik, és a termék teljesen amorf szerkezetűvé alakul, így vízben oldható.

3.2 Az alapanyagok polimerizációs fokának hatása a termék vízcsökkentő képességére

A habarcs folyékonysága közvetlenül tükrözi a termék vízcsökkentő teljesítményét, a termék kéntartalma pedig az egyik legfontosabb, a habarcs folyékonyságát befolyásoló tényező. A habarcs folyékonysága méri a termék vízcsökkentő teljesítményét.

A hidrolízis reakciókörülményeinek megváltoztatása után különböző polimerizációs fokú MCC előállításához a fenti módszer szerint válasszon egy bizonyos szintézis eljárást az SBC termékek előállításához, mérje meg a kéntartalmat a termék helyettesítési fokának kiszámításához, és adja hozzá az SBC termékeket a vízhez. /cement/standard homokkeverő rendszer Mérje meg a habarcs folyékonyságát.

A kísérleti eredményekből látható, hogy a kutatási tartományon belül, amikor a mikrokristályos cellulóz alapanyag polimerizációs foka magas, a termék kéntartalma (helyettesítési foka) és a habarcs folyékonysága alacsony. Ennek az az oka, hogy: az alapanyag molekulatömege kicsi, ami elősegíti az alapanyag egyenletes keveredését és az éterezőszer behatolását, ezáltal javítva a termék éteresítési fokát. A termékvíz redukciós sebessége azonban nem emelkedik egyenes vonalban az alapanyagok polimerizációs fokának csökkenésével. A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a Dp<96 polimerizációs fokú (molekulatömeg<15552) mikrokristályos cellulóz felhasználásával előállított SBC-vel kevert cementhabarcskeverék habarcsfolyékonysága nagyobb, mint 180 mm (ami nagyobb, mint a vízcsökkentő nélkülié) . benchmark fluidity), ami azt jelzi, hogy az SBC 15552-nél kisebb molekulatömegű cellulóz felhasználásával állítható elő, és bizonyos vízredukciós sebesség érhető el; Az SBC-t 45-ös polimerizációs fokú (molekulatömeg: 7290) mikrokristályos cellulóz felhasználásával állítják elő, és a betonkeverékhez adva a habarcs mért folyékonysága a legnagyobb, így a polimerizációs fokú cellulóznak tekinthető. körülbelül 45 a legalkalmasabb az SBC készítésére; amikor a nyersanyagok polimerizációs foka nagyobb, mint 45, a habarcs folyékonysága fokozatosan csökken, ami azt jelenti, hogy csökken a vízredukció mértéke. Ennek az az oka, hogy nagy molekulatömeg esetén egyrészt a keverékrendszer viszkozitása nő, a cement diszperziós egyenletessége romlik, és a betonban való diszperzió lassú lesz, ami befolyásolja a diszperziós hatást; másrészt, amikor a molekulatömeg nagy, A szuperlágyító makromolekulái véletlenszerű tekercs konformációban vannak, ami viszonylag nehezen adszorbeálódik a cementszemcsék felületén. De amikor a nyersanyag polimerizációs foka kisebb, mint 45, bár a termék kéntartalma (helyettesítési foka) viszonylag nagy, a habarcskeverék folyékonysága is csökkenni kezd, de a csökkenés nagyon kicsi. Ennek az az oka, hogy amikor a vízredukáló szer molekulatömege kicsi, bár a molekuláris diffúzió könnyű és jó nedvesíthetőségű, a molekula adszorpciós ellenállása nagyobb, mint a molekuláé, és a vízszállítási lánc nagyon rövid, és a részecskék közötti súrlódás nagy, ami káros a betonra. A diszperziós hatás nem olyan jó, mint a nagyobb molekulatömegű vízcsökkentőé. Ezért nagyon fontos a sertés arc (cellulóz szegmens) molekulatömegének megfelelő szabályozása a vízcsökkentő teljesítményének javítása érdekében.

3.3 A reakciókörülmények hatása a termék vízcsökkentő képességére

Kísérletek során kiderült, hogy az MCC polimerizációs fokán kívül a reaktánsok aránya, a reakcióhőmérséklet, az alapanyagok aktiválódása, a termék szintézisének ideje és a szuszpendálószer típusa egyaránt befolyásolja a termék vízcsökkentő hatását.

3.3.1 Reagens arány

(1) A BS adagolása

Egyéb eljárási paraméterek által meghatározott körülmények között (MCC polimerizációs foka 45, n(MCC):n(NaOH)=1:2,1, szuszpendálószer izopropanol, cellulóz aktivációs ideje szobahőmérsékleten 2 óra, a szintézis hőmérséklete 80°C, a szintézis ideje 5 óra), hogy megvizsgáljuk az éterezőszer 1,4-bután-szulton (BS) mennyiségének hatását a termék butánszulfonsavcsoportjainak szubsztitúciós fokára és a folyékonyságra. habarcs.

Látható, hogy a BS mennyiségének növekedésével a butánszulfonsav csoportok szubsztitúciós foka és a habarcs folyékonysága jelentősen megnő. Amikor a BS és az MCC aránya eléri a 2,2:1-et, a DS és a habarcs folyékonysága eléri a maximumot. érték, úgy ítélik meg, hogy a vízcsökkentő teljesítmény jelenleg a legjobb. A BS értéke tovább nőtt, és a habarcs helyettesítési foka és folyékonysága egyaránt csökkenni kezdett. Ennek az az oka, hogy ha a BS túl sok, a BS NaOH-val reagálva HO-(CH2)4SO3Na-t hoz létre. Ezért ez a cikk a BS és az MCC optimális anyagarányát 2,2:1-re választja.

(2) A NaOH adagolása

Más eljárási paraméterek által meghatározott körülmények között (az MCC polimerizációs foka 45, n(BS):n(MCC)=2,2:1. A szuszpendálószer izopropanol, a cellulóz aktivációs ideje szobahőmérsékleten 2 óra, a szintézis hőmérséklete 80°C, szintézis ideje 5 óra), a nátrium-hidroxid mennyiségének a termékben lévő butánszulfonsav-csoportok szubsztitúciós fokára és a habarcs folyékonyságára gyakorolt ​​hatásának vizsgálatára.

Látható, hogy a csökkentés mértékének növekedésével az SBC helyettesítési foka gyorsan növekszik, és a legmagasabb érték elérése után csökkenni kezd. Ennek az az oka, hogy magas NaOH-tartalom esetén túl sok szabad bázis van a rendszerben, és megnő a mellékreakciók valószínűsége, aminek következtében több éterképző ágens (BS) vesz részt a mellékreakciókban, ezáltal csökken a szulfonsav szubsztitúciós foka. savcsoportok a termékben. Magasabb hőmérsékleten a túl sok NaOH jelenléte is rontja a cellulózt, alacsonyabb polimerizációs fokon pedig a termék vízcsökkentő képessége is csökken. A kísérleti eredmények szerint, amikor a NaOH-MCC mólarány kb. 2,1, akkor a szubsztitúció mértéke a legnagyobb, így ez a cikk meghatározza, hogy a NaOH-MCC mólarány 2,1:1,0.

3.3.2 A reakcióhőmérséklet hatása a termék vízcsökkentő teljesítményére

Más eljárási paraméterek által meghatározott körülmények között (az MCC polimerizációs foka 45, n(MCC):n(NaOH):n(BS)=1:2,1:2,2, a szuszpendálószer izopropanol, és az aktiválási idő cellulóz szobahőmérsékleten 2 óra Idő 5 óra), megvizsgáltuk a szintézis reakció hőmérsékletének hatását a termékben lévő butánszulfonsav csoportok szubsztitúciós fokára.

Látható, hogy a reakcióhőmérséklet emelkedésével az SBC szulfonsav-szubsztitúciós foka fokozatosan növekszik, de amikor a reakcióhőmérséklet meghaladja a 80 °C-ot, a DS csökkenő tendenciát mutat. Az 1,4-bután-szulton és a cellulóz közötti éterezési reakció endoterm reakció, és a reakcióhőmérséklet emelése előnyös az éterezőszer és a cellulóz hidroxilcsoport közötti reakcióban, de a hőmérséklet emelkedésével fokozatosan növekszik a NaOH és a cellulóz hatása. . Erőssé válik, amitől a cellulóz lebomlik és leesik, aminek következtében csökken a cellulóz molekulatömege és kis molekulájú cukrok keletkeznek. Az ilyen kis molekulák reakciója éterezőszerekkel viszonylag egyszerű, és több éterezőszer fogy, ami befolyásolja a termék helyettesítésének mértékét. Ezért a dolgozat úgy ítéli meg, hogy a BS és a cellulóz éterezési reakciójához a legalkalmasabb reakcióhőmérséklet 80 ℃.

3.3.3 A reakcióidő hatása a termék vízcsökkentő teljesítményére

A reakcióidő a nyersanyagok szobahőmérsékletű aktiválódására és a termékek állandó hőmérsékletű szintézisidejére oszlik.

(1) A nyersanyagok szobahőmérsékletű aktiválási ideje

A fenti optimális eljárási körülmények között (MCC polimerizációs fok 45, n(MCC):n(NaOH):n(BS)=1:2,1:2,2, szuszpendálószer izopropanol, szintézis reakcióhőmérséklete 80°C, a termék Állandó hőmérsékletű szintézisidő 5 óra), vizsgálja meg a szobahőmérsékletű aktiválási idő hatását a termék butánszulfonsav csoportjának szubsztitúciós fokára.

Látható, hogy az SBC termék butánszulfonsav csoportjának szubsztitúciós foka először nő, majd az aktiválási idő megnyúlásával csökken. Az elemzés oka az lehet, hogy a NaOH hatásidő növekedésével a cellulóz lebomlása súlyos. Csökkentse a cellulóz molekulatömegét kis molekulájú cukrok előállításához. Az ilyen kis molekulák reakciója éterezőszerekkel viszonylag egyszerű, és több éterezőszer fogy, ami befolyásolja a termék helyettesítésének mértékét. Ezért ez a cikk úgy ítéli meg, hogy a nyersanyagok szobahőmérsékletű aktiválási ideje 2 óra.

(2) A termék szintézisének ideje

A fenti optimális folyamatkörülmények között vizsgáltuk a szobahőmérsékleten történő aktiválási idő hatását a termék butánszulfonsav-csoportjának szubsztitúciós fokára. Látható, hogy a reakcióidő meghosszabbodásával először a szubsztitúció mértéke nő, de amikor a reakcióidő eléri az 5 órát, a DS csökkenő tendenciát mutat. Ez a cellulóz éterezési reakciójában jelen lévő szabad bázissal kapcsolatos. Magasabb hőmérsékleten a reakcióidő megnyúlása a cellulóz lúgos hidrolízisének mértékének növekedéséhez, a cellulóz molekulaláncának lerövidüléséhez, a termék molekulatömegének csökkenéséhez és a mellékreakciók növekedéséhez vezet, ami helyettesítés. foka csökken. Ebben a kísérletben az ideális szintézisidő 5 óra.

3.3.4 A szuszpendálószer típusának hatása a termék vízcsökkentő teljesítményére

Optimális folyamatkörülmények mellett (MCC polimerizációs fok 45, n(MCC):n(NaOH):n(BS)=1:2,1:2,2, az alapanyagok aktivációs ideje szobahőmérsékleten 2 óra, az állandó hőmérsékletű szintézis ideje termékek 5 óra, a szintézis reakcióhőmérséklete pedig 80 ℃), válasszon szuszpendálószerként izopropanolt, etanolt, n-butanolt, etil-acetátot és petrolétert, és beszélje meg ezek hatását a termék vízcsökkentő teljesítményére.

Nyilvánvalóan az izopropanol, az n-butanol és az etil-acetát egyaránt használható szuszpendálószerként ebben az éterezési reakcióban. A szuszpendálószer szerepe a reagensek diszpergálása mellett szabályozhatja a reakció hőmérsékletét. Az izopropanol forráspontja 82,3°C, ezért szuszpendálószerként izopropanolt használnak, a rendszer hőmérséklete az optimális reakcióhőmérséklet közelében szabályozható, valamint a termékben lévő butánszulfonsav-csoportok szubsztitúciós foka és a folyékonyság. habarcs viszonylag magas; míg az etanol forráspontja túl magas Alacsony, a reakcióhőmérséklet nem felel meg a követelményeknek, a termékben a butánszulfonsav-csoportok helyettesítési foka és a habarcs folyékonysága alacsony; petroléter is részt vehet a reakcióban, így nem lehet diszpergált terméket előállítani.

4 Következtetés

(1) Kiindulási nyersanyagként pamutpép használata,mikrokristályos cellulóz (MCC)megfelelő fokú polimerizációval előállítottuk, NaOH-val aktiváltuk, és 1,4-bután-szultonnal reagáltatva vízoldható butilszulfonsavat állítottunk elő Cellulóz-étert, azaz cellulóz alapú vízreduktort. Jellemeztük a termék szerkezetét, és megállapítottuk, hogy a cellulóz éterezési reakciója után a molekulaláncán szulfonsavcsoportok találhatók, amelyek amorf szerkezetté alakultak át, és a vízredukáló termék jó vízoldékonyságú;

(2) Kísérletek során azt találták, hogy ha a mikrokristályos cellulóz polimerizációs foka 45, akkor a kapott termék vízcsökkentő teljesítménye a legjobb; a nyersanyagok polimerizációs fokának meghatározásával a reagensek aránya n(MCC):n(NaOH):n(BS)=1:2,1:2,2, az alapanyagok aktivációs ideje szobahőmérsékleten 2 óra, a termék szintézisének hőmérséklete 80 °C, a szintézis ideje 5 óra. A víz teljesítménye optimális.