Focus on Cellulose ethers

A nátrium-karboximetil-cellulóz tulajdonságai és a termék bemutatása

Nátrium-karboximetil-cellulóz (CMC), más néven karboximetil-cellulóz. Ez egy nagy polimertartalmú cellulóz-éter, amelyet a természetes cellulóz kémiai módosításával állítanak elő, és szerkezete főként β_(14) glikozidos kötésekkel összekapcsolt D-glükóz egységekből áll.

A CMC fehér vagy tejfehér szálas por vagy granulátum, 0,5 g/cm3 sűrűséggel, szinte íztelen, szagtalan és higroszkópos.

A karboxi-metil-cellulóz könnyen diszpergálható, vízben átlátszó kolloid oldatot képez, szerves oldószerekben, például etanolban pedig nem oldódik.

Ha a pH > 10, az 1%-os vizes oldat pH-értéke 6,5≤8,5.

A fő reakció a következő: a természetes cellulózt először NaOH-val lúgosítják, majd klór-ecetsavat adnak hozzá, és a glükóz egység hidroxilcsoportján lévő hidrogén reakcióba lép a klór-ecetsav karboximetil-csoportjával.

A szerkezetből látható, hogy minden glükóz egységen három hidroxilcsoport található, nevezetesen C2, C3 és C6 hidroxilcsoport, és a hidrogén szubsztitúciós fokát a glükózegység hidroxilcsoportján fizikai és kémiai indikátorok jelzik.

Ha az egyes egységeken a három hidroxilcsoport hidrogénatomját karboxi-metil-csoportokkal helyettesítjük, akkor a szubsztitúció mértéke 7-8, a helyettesítés maximális mértéke 1,0 (az élelmiszer-minőség csak ezt a fokot tudja elérni). A CMC szubsztitúciós foka közvetlenül befolyásolja a CMC oldhatóságát, emulgeálódását, sűrűsödését, stabilitását, savállóságát és sóállóságát.

A CMC termékek használatakor teljes mértékben meg kell értenünk a fő index paramétereket, mint például a stabilitás, viszkozitás, savállóság, viszkozitás stb.

Természetesen a különböző alkalmazások eltérő karboximetil-cellulózt használnak, mert a karboximetil-cellulózra sokféle viszkozitás hat, és a fizikai és kémiai mutatók is eltérőek. Ezek ismeretében tudhatja, hogyan válassza ki a megfelelő terméket.


Feladás időpontja: 2022.11.07
WhatsApp online csevegés!