Módosított cellulóz-éter habarcshoz

Elemezzük a cellulóz-éter típusait és fő funkcióit kevert habarcsban, valamint az olyan tulajdonságok értékelési módszereit, mint a vízvisszatartás, viszkozitás és kötésszilárdság. A lassító mechanizmus és a mikroszerkezetcellulóz-éter száraz kevert habarcsbanilletve néhány specifikus vékonyréteg-cellulóz-éterrel módosított habarcs szerkezetének kialakulása és a hidratálási folyamat közötti kapcsolatot kifejtjük. Ennek alapján azt javasolják, hogy fel kell gyorsítani a vizsgálatot a gyors vízveszteség feltételére. A cellulóz-éterrel módosított habarcs réteges hidratációs mechanizmusa a vékonyréteg-szerkezetben és a polimer térbeli eloszlási törvénye a habarcsrétegben. A jövőbeni gyakorlati alkalmazás során teljes mértékben figyelembe kell venni a cellulóz-éterrel módosított habarcs hőmérséklet-változásra gyakorolt ​​hatását és más adalékanyagokkal való kompatibilitását. Ez a tanulmány elősegíti a CE-módosított habarcsok alkalmazási technológiájának fejlesztését, mint például a külső fali vakolat, gitt, fugahabarcs és egyéb vékonyrétegű habarcs.

Kulcsszavak:cellulóz-éter; Száraz kevert habarcs; mechanizmus

1. Bevezetés

A közönséges szárazhabarcs, a külső falszigetelő habarcs, az önnyugtató habarcs, a vízálló homok és egyéb szárazhabarcsok az építőanyagok fontos részévé váltak hazánkban, a cellulóz-éter pedig a természetes cellulóz-éter származéka, és különféle fontos adalékanyagok. szárazhabarcshoz, késleltetéshez, vízvisszatartáshoz, sűrítéshez, levegőelnyeléshez, tapadáshoz és egyéb funkciókhoz.

A CE habarcsban betöltött szerepe elsősorban a habarcs bedolgozhatóságának javításában és a cement hidratáltságának biztosításában jelenik meg a habarcsban. A habarcs bedolgozhatóságának javulása elsősorban a vízvisszatartásban, a lógásgátlásban és a nyitási időben mutatkozik meg, különösen a vékonyrétegű habarcs kártolás biztosításában, a vakolat kiterítésében és a speciális kötőhabarcs építési sebességének javításában jelentős társadalmi és gazdasági előnyökkel jár.

Bár a CE-módosított habarcsról számos tanulmány készült, és fontos eredményeket értek el a CE-módosított habarcs alkalmazástechnológiai kutatásában, a CE-módosított habarcsok mechanizmus-kutatásában még mindig vannak nyilvánvaló hiányosságok, különös tekintettel a CE-módosított habarcsok közötti kölcsönhatásra. cement, adalékanyag és mátrix speciális felhasználási környezetben. Ezért a vonatkozó kutatási eredmények összegzése alapján ez a cikk azt javasolja, hogy további kutatásokat kell végezni a hőmérséklet és az egyéb adalékanyagokkal való kompatibilitás tekintetében.

2、a cellulóz-éter szerepe és osztályozása

2.1 A cellulóz-éter osztályozása

A cellulóz-éternek számos fajtája van, közel ezer, általában az ionizációs teljesítmény szerint ionos és nem ionos 2-es típusú kategóriába sorolható, cement alapú anyagokban az ionos cellulóz-éter miatt (például karboximetil-cellulóz, CMC ) Ca2+-nal kicsapódik és instabil, ezért ritkán használják. A nemionos cellulóz-éter összhangban lehet (1) a standard vizes oldat viszkozitásával; (2) a szubsztituensek típusa; (3) a helyettesítés mértéke; (4) fizikai szerkezet; (5) Az oldhatóság osztályozása stb.

A CE tulajdonságai főként a szubsztituensek típusától, mennyiségétől és eloszlásától függenek, ezért a CE-t általában a szubsztituensek típusa szerint osztják fel. Például a metil-cellulóz-éter egy természetes cellulóz-glükóz egység a hidroxilcsoporton metoxitermékekkel van helyettesítve, a hidroxi-propil-metil-cellulóz-éter a HPMC a hidroxil-metoxi-, a hidroxi-propil-, illetve a helyettesített termékek. Jelenleg a felhasznált cellulóz-éterek több mint 90%-a főként metil-hidroxi-propil-cellulóz-éter (MHPC) és metil-hidroxi-etil-cellulóz-éter (MHEC).

2.2 A cellulóz-éter szerepe a habarcsban

A CE habarcsban betöltött szerepe elsősorban a következő három vonatkozásban tükröződik: kiváló vízvisszatartó képesség, a habarcs konzisztenciájára és tixotrópiájára gyakorolt ​​hatás, valamint a reológia beállítása.

A CE vízvisszatartása nemcsak a habarcsrendszer nyitási idejét és kötési folyamatát tudja beállítani, hogy beállítsa a rendszer működési idejét, hanem megakadályozza, hogy az alapanyag túl sok és túl gyors vizet szívjon fel, és megakadályozza a habarcsrendszer elpárolgását. víz, hogy biztosítsa a víz fokozatos felszabadulását a cement hidratálása során. A CE vízvisszatartása elsősorban a CE mennyiségével, viszkozitásával, finomságával és a környezeti hőmérséklettel függ össze. A CE-módosított habarcs vízvisszatartó hatása függ az alap vízfelvételétől, a habarcs összetételétől, a réteg vastagságától, a vízigénytől, a cementáló anyag kötési idejétől stb. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a tényleges felhasználás során Egyes kerámia csempe kötőanyagok a száraz porózus aljzat miatt gyorsan felszívnak nagy mennyiségű vizet a hígtrágyából, az aljzat közelében lévő cementréteg vízvesztesége a cement hidratáltsági fokát 30% alá vezeti, ami nemcsak hogy nem tud cementet képezni. gél tapadóerővel az aljzat felületén, de könnyen repedést és vízszivárgást is okozhat.

A habarcsrendszer vízigénye fontos paraméter. Az alapvető vízigény és a hozzá tartozó habarcshozam a habarcs összetételétől, azaz a hozzáadott cementáló anyag, adalékanyag és adalékanyag mennyiségétől függ, de a CE bedolgozásával hatékonyan lehet szabályozni a vízigényt és a habarcshozamot. Számos építőanyag-rendszerben a CE-t sűrítőanyagként használják a rendszer konzisztenciájának beállítására. A CE sűrítő hatása a CE polimerizációs fokától, az oldat koncentrációjától, a nyírási sebességtől, a hőmérséklettől és egyéb feltételektől függ. A nagy viszkozitású CE vizes oldat magas tixotrópiával rendelkezik. Amikor a hőmérséklet emelkedik, szerkezeti gél képződik, és nagy tixotrópiás áramlás lép fel, ami szintén a CE fő jellemzője.

A CE hozzáadása hatékonyan módosíthatja az építőanyag-rendszer reológiai tulajdonságait, hogy javítsa a munkateljesítményt, így a habarcs jobb megmunkálhatósággal, jobb lógásgátló tulajdonságokkal rendelkezik, és nem tapad az építőeszközökhöz. Ezek a tulajdonságok megkönnyítik a habarcs kiegyenlítését és kikeményedését.

2.3 Cellulóz-éterrel módosított habarcs teljesítményértékelése

A CE-módosított habarcs teljesítményértékelése elsősorban a vízvisszatartást, a viszkozitást, a kötési szilárdságot stb.

A vízvisszatartás fontos teljesítménymutató, amely közvetlenül összefügg a CE-módosított habarcs teljesítményével. Jelenleg számos releváns vizsgálati módszer létezik, de legtöbbjük vákuumszivattyús módszert alkalmaz a nedvesség közvetlen kivonására. Például a külföldi országok elsősorban a DIN 18555 szabványt (szervetlen cementezőanyag-habarcs vizsgálati módszere) alkalmazzák, a francia pórusbeton-gyártó vállalatok pedig szűrőpapír módszert alkalmaznak. A vízvisszatartási vizsgálati módszer hazai szabványa JC/T 517-2004 (vakolat vakolat), alapelve és számítási módja, valamint a külföldi szabványok konzisztensek, mind a habarcs vízfelvételi arányának meghatározásában, mind a habarcs vízvisszatartásában.

A viszkozitás egy másik fontos teljesítménymutató, amely közvetlenül kapcsolódik a CE-módosított habarcs teljesítményéhez. Négy általánosan használt viszkozitásvizsgálati módszer létezik: Brookileld, Hakke, Hoppler és a rotációs viszkoziméteres módszer. A négy módszer különböző eszközöket, oldatkoncentrációt, vizsgálati környezetet használ, így a négy módszerrel vizsgált ugyanazon oldat nem ugyanaz az eredmény. Ugyanakkor a CE viszkozitása a hőmérséklet és a páratartalom függvényében változik, így ugyanazon CE-módosított habarcs viszkozitása dinamikusan változik, ami szintén fontos vizsgálandó irány a CE-módosított habarcson jelenleg.

A kötési szilárdsági vizsgálatot a habarcs felhasználási irányának megfelelően határozzák meg, így a kerámia kötőhabarcs főként a „kerámia fali csemperagasztó”-ra vonatkozik (JC/T 547-2005), a védőhabarcs elsősorban a „külső falszigetelő habarcs műszaki követelményeire” ( DB 31 / T 366-2006) és „külső falszigetelés expandált polisztirol lap vakolathabarccsal” (JC/T 993-2006). Külföldi országokban a tapadási szilárdságot a Japán Anyagtudományi Szövetség által ajánlott hajlítószilárdság jellemzi (a teszt a hasáb alakú, 160 mm × 40 mm × 40 mm méretű két félre vágott hagyományos habarcsot és a kikeményedés után mintákká alakított módosított habarcsot alkalmazza. , hivatkozással a cementhabarcs hajlítószilárdságának vizsgálati módszerére).

3. A cellulóz-éterrel módosított habarcs elméleti kutatási előrehaladása

A CE-módosított habarcs elméleti kutatása elsősorban a CE és a habarcsrendszerben lévő különböző anyagok közötti kölcsönhatásra fókuszál. A CE-vel módosított cementalapú anyagon belüli kémiai hatás alapvetően CE és víz, magának a cementnek a hidratációs hatása, CE és cementrészecskék kölcsönhatása, CE és cementhidratációs termékek formájában mutatható ki. A CE és a cementrészecskék/hidratációs termékek közötti kölcsönhatás főként a CE és a cementrészecskék közötti adszorpcióban nyilvánul meg.

A CE és a cementrészecskék közötti kölcsönhatásról beszámoltak itthon és külföldön. Például Liu Guanghua et al. a CE-módosított cementiszap-kolloid Zéta-potenciálját mérte a CE hatásmechanizmusának tanulmányozása során víz alatti, nem diszkrét betonban. Az eredmények azt mutatták, hogy: A cementtel adalékolt iszap Zéta-potenciálja (-12,6 mV) kisebb, mint a cementpasztáé (-21,84 mV), ami azt jelzi, hogy a cementtel adalékolt iszapban lévő cementrészecskék nemionos polimer réteggel vannak bevonva, ami a kettős elektromos réteg diffúzióját vékonyabbá és a kolloid közötti taszító erőt gyengébbé teszi.

3.1 A cellulóz-éterrel módosított habarcs késleltetési elmélete

A CE-módosított habarcs elméleti tanulmányozása során általános az a vélemény, hogy a CE nemcsak jó munkateljesítménnyel ruházza fel a habarcsot, hanem csökkenti a cement korai hidratációs hőleadását és késlelteti a cement hidratációs dinamikus folyamatát.

A CE késleltető hatása elsősorban az ásványi cementáló anyagrendszerben található koncentrációjával és molekulaszerkezetével függ össze, de alig van összefüggésben a molekulatömegével. A CE kémiai szerkezetének a cement hidratációs kinetikájára gyakorolt ​​hatásából látható, hogy minél nagyobb a CE-tartalom, minél kisebb az alkilhelyettesítés mértéke, minél nagyobb a hidroxiltartalom, annál erősebb a hidratációt késleltető hatás. Molekulaszerkezetét tekintve a hidrofil szubsztitúció (pl. HEC) erősebb késleltető hatással bír, mint a hidrofób szubsztitúció (pl. MH, HEMC, HMPC).

A CE és a cementrészecskék közötti kölcsönhatás szempontjából a lassító mechanizmus két vonatkozásban nyilvánul meg. Egyrészt a CE-molekula adszorpciója a hidratációs termékeken, mint például a c – s –H és a Ca(OH)2 megakadályozza a további cementásványi hidratációt; másrészt a pórusoldat viszkozitása megnő a CE hatására, ami csökkenti az ionokat (Ca2+, so42-…). A pórusoldatban lévő aktivitás tovább késlelteti a hidratációs folyamatot.

A CE nemcsak késlelteti a kötést, hanem késlelteti a cementhabarcs-rendszer keményedési folyamatát is. Azt találták, hogy a CE különböző módon befolyásolja a C3S és C3A hidratációs kinetikáját a cementklinkerben. A CE elsősorban a C3s gyorsulási fázis reakciósebességét csökkentette, a C3A/CaSO4 indukciós periódusát pedig meghosszabbította. A c3s hidratáció késleltetése késlelteti a habarcs keményedési folyamatát, míg a C3A/CaSO4 rendszer indukciós periódusának meghosszabbítása késlelteti a habarcs megkötését.

3.2 Cellulóz-éterrel módosított habarcs mikroszerkezete

A CE hatásmechanizmusa a módosított habarcs mikroszerkezetére kiterjedt figyelmet kapott. Ez elsősorban a következő szempontokban tükröződik:

Először is, a kutatás fókuszában a CE filmképző mechanizmusa és morfológiája áll a habarcsban. Mivel a CE-t gyakran használják más polimerekkel együtt, fontos kutatási terület, hogy megkülönböztessük állapotát a habarcsban lévő többi polimer állapotától.

Másodszor, a CE cementhidratációs termékek mikroszerkezetére gyakorolt ​​hatása is fontos kutatási irány. Amint a CE hidratációs termékekké filmképző állapotából látható, a hidratációs termékek folytonos szerkezetet alkotnak a cE határfelületén, amelyek különböző hidratációs termékekhez kapcsolódnak. 2008-ban K.Pen et al. izoterm kalorimetriát, termikus elemzést, FTIR-t, SEM-et és BSE-t használt az 1%-os PVAA, MC és HEC módosított habarcs lignifikációs folyamatának és hidratációs termékeinek tanulmányozására. Az eredmények azt mutatták, hogy bár a polimer késleltette a cement kezdeti hidratációs fokát, 90 napon belül jobb hidratációs szerkezetet mutatott. Az MC különösen a Ca(OH)2 kristálymorfológiáját is befolyásolja. Közvetlen bizonyíték arra, hogy a réteges kristályokban kimutatható a polimer híd funkciója, az MC a kristályok megkötésében, a mikroszkopikus repedések csökkentésében és a mikrostruktúra erősítésében játszik szerepet.

A CE habarcsban történő mikroszerkezet-fejlődése szintén nagy figyelmet keltett. Például Jenni különféle analitikai technikákat alkalmazott a polimer habarcson belüli anyagok közötti kölcsönhatások tanulmányozására, kvantitatív és kvalitatív kísérletek kombinálásával rekonstruálva a habarcs friss keverésének és a keményedés teljes folyamatát, beleértve a polimer filmképzést, a cementhidratációt és a víz migrációját.

Ezen túlmenően, a mikro-elemzés különböző időpontokban a habarcs fejlesztési folyamat, és nem lehet in situ a habarcs keverés keményedés a teljes folyamat a folyamatos mikro-analízis. Ezért szükséges a teljes kvantitatív kísérlet kombinálása egyes speciális szakaszok elemzéséhez és a kulcsstádiumok mikrostruktúra-képződésének nyomon követéséhez. Kínában Qian Baowei, Ma Baoguo et al. közvetlenül leírta a hidratálási folyamatot ellenállás, hidratációs hő és egyéb vizsgálati módszerek alkalmazásával. Azonban a kevés kísérlet és a fajlagos ellenállás és a hidratációs hő és a mikroszerkezet különböző időpontokban történő kombinálásának kudarca miatt nem alakult ki megfelelő kutatási rendszer. Általában eddig nem volt közvetlen módszer a habarcsban lévő különböző polimer mikroszerkezetek jelenlétének kvantitatív és minőségi leírására.

3.3 Vizsgálat cellulóz-éterrel módosított vékonyrétegű habarcson

Bár az emberek több műszaki és elméleti tanulmányt végeztek a CE cementhabarcsban történő alkalmazásáról. Arra viszont figyelnie kell, hogy a napi száraz kevert habarcsban CE-módosított habarcsot (pl. téglakötőanyag, gitt, vékonyréteg vakolóhabarcs stb.) vékonyrétegű habarcs formájában hordják fel, ez az egyedi szerkezet általában kíséri. a habarcs gyors vízveszteség problémája miatt.

Például a kerámialap-kötőhabarcs egy tipikus vékonyréteg-habarcs (a kerámiacsempék ragasztóanyagának vékonyrétegű CE-módosított habarcsmodellje), hidratációs folyamatát tanulmányozták itthon és külföldön egyaránt. Kínában a Coptis rhizoma különböző típusú és mennyiségű CE-t használt a kerámiacsempék ragasztóhabarcs teljesítményének javítására. Röntgen-módszert alkalmaztak annak igazolására, hogy a cement hidratációs foka a cementhabarcs és a kerámiacsempék határfelületén a CE keverése után megnőtt. A határfelület mikroszkópos megfigyelése során kiderült, hogy a kerámia csempék cementhíd-szilárdsága főként a sűrűség helyett CE paszta keverésével javult. Jenni például a polimer és a Ca(OH)2 feldúsulását figyelte meg a felszín közelében. Jenni úgy véli, hogy a cement és a polimer együttélése elősegíti a polimer filmképződés és a cement hidratációjának kölcsönhatását. A CE-módosított cementhabarcsok fő jellemzője a hagyományos cementrendszerekhez képest a magas víz-cement arány (általában 0,8 vagy annál magasabb), de nagy területük/térfogatuk miatt gyorsan megkeményednek, így a cementhidratáció általában kevesebb, mint 30%, ahelyett, hogy több mint 90%, mint általában. XRD technológia alkalmazásával a kerámia csemperagasztóhabarcs felületi mikroszerkezetének fejlődési törvényszerűségének tanulmányozása során a kikeményedési folyamat során azt találták, hogy a pórusok kiszáradásával néhány apró cementrészecskék a minta külső felületére „szálltak”. megoldás. A hipotézis alátámasztására további vizsgálatokat végeztünk a korábban használt cement helyett durva cementtel vagy jobb mészkővel, amit tovább támasztott az egyes minták egyidejű tömegveszteségi XRD abszorpciója és a végső megkeményedett mészkő/szilikahomok szemcseméret-eloszlása. test. A környezeti pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) tesztek kimutatták, hogy a CE és a PVA a nedves és száraz ciklusok során vándorol, míg a gumiemulziók nem. Ennek alapján megtervezte a vékonyrétegű CE-módosított habarcs nem bizonyított hidratációs modelljét kerámialap-kötőanyaghoz.

A vonatkozó szakirodalom nem számolt be arról, hogy a polimer habarcs rétegszerkezetű hidratálása hogyan valósul meg a vékonyréteg-szerkezetben, és a különböző polimerek térbeli eloszlását a habarcsrétegben nem ábrázolták és számszerűsítették különböző eszközökkel. Nyilvánvaló, hogy a CE-habarcs rendszer hidratációs mechanizmusa és mikroszerkezet-képző mechanizmusa gyors vízveszteség mellett jelentősen eltér a meglévő hagyományos habarcstól. A vékonyrétegű CE-módosított habarcs egyedi hidratációs mechanizmusának és mikroszerkezet-képző mechanizmusának tanulmányozása elősegíti a vékonyrétegű CE-módosított habarcsok alkalmazási technológiáját, mint például a külső fali vakolat, gitt, fugahabarcs és így tovább.

4. Vannak problémák

4.1 A hőmérséklet-változás hatása cellulóz-éterrel módosított habarcsra

A különböző típusú CE-oldatok meghatározott hőmérsékletükön gélesednek, a gélesedés teljesen visszafordítható. A CE reverzibilis termikus gélesedése nagyon egyedi. Sok cementtermékben a CE viszkozitásának és a megfelelő vízvisszatartó és kenési tulajdonságoknak, valamint a viszkozitásnak és a gél hőmérsékletének fő felhasználása közvetlen összefüggésben van, a gél hőmérséklete alatt minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál nagyobb a CE viszkozitása, annál jobb a megfelelő vízvisszatartási teljesítmény.

Ugyanakkor a különböző típusú CE oldhatósága különböző hőmérsékleteken nem teljesen azonos. Ilyen például a metil-cellulóz, amely hideg vízben oldódik, forró vízben nem oldódik; A metil-hidroxi-etil-cellulóz hideg vízben oldódik, forró vízben nem. Ha azonban a metil-cellulóz és a metil-hidroxi-etil-cellulóz vizes oldatát melegítjük, a metil-cellulóz és a metil-hidroxi-etil-cellulóz kicsapódik. A metil-cellulóz 45-60 °C-on csapódott ki, és a kevert éterezett metil-hidroxi-etil-cellulóz kicsapódott, amikor a hőmérséklet 65-80 °C-ra emelkedett, és a hőmérséklet csökkent, a csapadék újra feloldódott. A hidroxi-etil-cellulóz és a nátrium-hidroxi-etil-cellulóz bármilyen hőmérsékleten vízben oldódik.

A CE tényleges használata során a szerző azt is megállapította, hogy a CE vízmegtartó képessége gyorsan csökken alacsony hőmérsékleten (5 ℃), ami általában a bedolgozhatóság gyors csökkenésében mutatkozik meg a téli építkezés során, és több CE-t kell hozzáadni. . A jelenség oka jelenleg nem tisztázott. Az elemzés oka lehet néhány CE oldhatóságának változása alacsony hőmérsékletű vízben, amit a téli építkezés minőségének biztosítása érdekében kell elvégezni.

4.2 Buborékképződés és cellulóz-éter eltávolítása

A CE rendszerint nagyszámú buborékot vezet be. Egyrészt az egyenletes és stabil kis buborékok elősegítik a habarcs teljesítményét, például javítják a habarcs szerkezeti képességét, valamint növelik a habarcs fagyállóságát és tartósságát. Ehelyett a nagyobb buborékok rontják a habarcs fagyállóságát és tartósságát.

A habarcs vízzel való keverése során a habarcsot megkeverik, és a levegőt bevezetik az újonnan kevert habarcsba, és a levegőt a nedves habarcs beburkolja, hogy buborékokat képezzenek. Normális esetben az oldat alacsony viszkozitása mellett a képződött buborékok a felhajtóerő miatt felemelkednek és az oldat felszínére rohannak. A felszínről a buborékok kijutnak a külső levegőbe, és a felszínre kerülő folyadékfilm nyomáskülönbséget hoz létre a gravitáció hatására. A fólia vastagsága idővel egyre vékonyabb lesz, végül a buborékok felrobbannak. Az újonnan kevert habarcs CE hozzáadása utáni magas viszkozitása miatt azonban a folyadékfilmben a folyadékszivárgás átlagos sebessége lelassul, így a folyadékfilm nem könnyen elvékonyodik; Ugyanakkor a habarcs viszkozitásának növekedése lelassítja a felületaktív anyag molekulák diffúziós sebességét, ami jót tesz a hab stabilitásának. Emiatt a habarcsba juttatott nagyszámú buborék a habarcsban marad.

Vizes oldat felületi feszültsége és határfelületi feszültsége, amely az Al márkájú CE-t tetőzi 1%-os tömegkoncentrációnál 20 ℃-on. A CE levegőelvezető hatással bír a cementhabarcsra. A CE levegőt magával ragadó hatása negatív hatással van a mechanikai szilárdságra, amikor nagy buborékokat vezetnek be.

A habarcsban lévő habzásgátló gátolhatja a CE használat okozta habképződést, és tönkreteheti a képződött habot. Hatásmechanizmusa a következő: a habzásgátló anyag bejut a folyékony filmbe, csökkenti a folyadék viszkozitását, új felületet képez alacsony felületi viszkozitással, elveszíti rugalmasságát, felgyorsítja a folyadék kiürülési folyamatát, végül létrehozza a folyadékfilmet. vékony és repedezett. A por habzásgátló csökkentheti az újonnan kevert habarcs gáztartalmát, és a szervetlen hordozón szénhidrogének, sztearinsav és észterei, trietil-foszfát, polietilénglikol vagy polisziloxán adszorbeálódnak. Jelenleg a száraz kevert habarcsokhoz használt por habzásgátló főként poliolok és polisziloxán.

Bár a hírek szerint a buboréktartalom beállításán túl a habzásgátló alkalmazása is csökkentheti a zsugorodást, de a különböző típusú habtalanítóknak kompatibilitási problémák és hőmérsékletváltozások is vannak CE-vel kombinálva, ezek az alapvető feltételek, amelyeket meg kell oldani a CE-módosított habarcsmód használata.

4.3 Kompatibilitás a cellulóz-éter és a habarcsban lévő egyéb anyagok között

A CE-t általában más adalékanyagokkal együtt használják száraz kevert habarcsban, mint például habzásgátló, vízcsökkentő szer, ragasztópor stb. Ezek a komponensek a habarcsban különböző szerepet játszanak. A CE más adalékanyagokkal való kompatibilitásának tanulmányozása ezen komponensek hatékony felhasználásának előfeltétele.

A száraz kevert habarcsok főként vízcsökkentő szerekként a következők: kazein, lignin sorozatú vízredukáló szerek, naftalin sorozatú vízredukálószerek, melamin formaldehid kondenzáció, polikarbonsav. A kazein kiváló szuperlágyító, különösen vékony habarcsokhoz, de mivel természetes termék, a minőség és az ár gyakran ingadozik. A lignin vízcsökkentő szerek közé tartozik a nátrium-lignoszulfonát (fa nátrium), a fa kalcium, a fa magnézium. Naftalén sorozatú vízcsökkentő általánosan használt Lou. A naftalin-szulfonát-formaldehid kondenzátumok, a melamin-formaldehid kondenzátumok jó szuperlágyítók, de a vékony habarcsra korlátozott a hatása. A polikarbonsav egy újonnan kifejlesztett technológia, nagy hatékonysággal és formaldehid kibocsátás nélkül. Mivel a CE és a közönséges naftalin sorozatú szuperlágyító koagulációt okoz, ami miatt a betonkeverék elveszti a bedolgozhatóságát, ezért a mérnöki munkában nem naftalin sorozatú szuperlágyítót kell választani. Bár a CE-módosított habarcs és a különböző adalékszerek összetett hatásáról készültek tanulmányok, még mindig sok félreértés van a használat során a különféle adalékszerek és a CE sokfélesége miatt, valamint kevés a kölcsönhatási mechanizmusra vonatkozó tanulmány, és nagyszámú tesztre van szükség ahhoz, hogy optimalizálja azt.

5. Következtetés

A CE habarcsban betöltött szerepe elsősorban a kiváló vízvisszatartó képességben, a habarcs konzisztenciájára és tixotróp tulajdonságaira gyakorolt ​​hatásában, valamint a reológiai tulajdonságok beállításában tükröződik. Amellett, hogy a habarcs jó munkateljesítményt biztosít, a CE csökkentheti a cement korai hidratációs hőleadását és késlelteti a cement hidratációs dinamikus folyamatát. A habarcs teljesítményértékelési módszerei a különböző alkalmazási alkalmaktól függően eltérőek.

Számos tanulmányt végeztek külföldön a CE habarcsban lévő mikroszerkezetéről, például filmképző mechanizmusról és filmképző morfológiáról, de ez idáig nincs közvetlen módszer a habarcsban lévő eltérő polimer mikroszerkezetek létezésének kvantitatív és minőségi leírására. .

A CE-módosított habarcsot vékonyrétegű habarcs formájában hordjuk fel napi száraz keverőhabarcsokban (például homloktégla kötőanyag, gitt, vékonyrétegű habarcs stb.). Ez az egyedülálló szerkezet általában a habarcs gyors vízveszteségének problémájával jár együtt. Jelenleg a fő kutatások az arctégla kötőanyagra koncentrálnak, más típusú vékonyrétegű CE-módosított habarcsokról pedig kevés tanulmány készült.

Ezért a jövőben szükséges felgyorsítani a cellulóz-éterrel módosított habarcs réteges hidratációs mechanizmusának vékonyréteg-szerkezetében és a polimer térbeli eloszlási törvényszerűségével kapcsolatos kutatásokat a habarcsrétegben gyors vízveszteség mellett. A gyakorlati alkalmazás során teljes mértékben figyelembe kell venni a cellulóz-éterrel módosított habarcs hőmérsékletváltozásra gyakorolt ​​hatását és más adalékszerekkel való kompatibilitását. A kapcsolódó kutatási munka elősegíti a CE-módosított habarcsok, például külső fali vakolóhabarcsok, gitt-, fugahabarcsok és egyéb vékonyréteg-habarcsok alkalmazástechnológiai fejlesztését.