A cellulóz-éter ismerete

A cellulóz-étert (CelluloseEther) cellulózból egy vagy több éterezőszer éterezési reakciójával és száraz őrléssel állítják elő. Az éterszubsztituensek eltérő kémiai szerkezete szerint a cellulóz-éterek anionos, kationos és nemionos éterekre oszthatók. Az ionos cellulóz-éterek főként a karboxi-metil-cellulózt (CMC); A nemionos cellulóz-éterek főként a metil-cellulóz-étert (MC), a hidroxi-propil-metil-cellulóz-étert (HPMC) és a hidroxi-etil-cellulóz-étert (HC) stb. -ionos vízoldható étereket főként habarcstermékekben alkalmaznak. Kalciumionok jelenlétében az ionos cellulóz-éter instabil, ezért ritkán alkalmazzák szárazon kevert habarcstermékekben, amelyek cementet, oltott meszet stb. használnak cementáló anyagként. A nemionos vízoldható cellulóz-étereket szuszpenzióstabilitásuk és vízvisszatartásuk miatt széles körben használják az építőanyagiparban.

01. A cellulóz-éter kémiai tulajdonságai

Mindegyik cellulóz-éter a cellulóz – anhidroglükóz szerkezetének alapszerkezetével rendelkezik. A cellulóz-éter előállítása során a cellulózszálat először lúgos oldatban hevítik, majd éterezőszerrel kezelik. A rostos reakcióterméket megtisztítják és porrá törik, hogy bizonyos finomságú egyenletes port kapjanak.

A propilén-oxidot a HPMC gyártása során a metán-klorid mellett hidroxi-propil-szubsztituensek előállítására használják. A különböző cellulóz-éterek eltérő metil- és hidroxi-propil-szubsztitúciós arányokkal rendelkeznek, amelyek befolyásolják a cellulóz-éter-oldatok szerves kompatibilitását és hőgélesedési hőmérsékletét.

Az MC gyártási folyamatában csak metil-kloridot használnak éterezőszerként

02. A cellulóz-éter alkalmazási forgatókönyvei:

A cellulóz-éter egy nemionos, félszintetikus nagy molekulatömegű polimer, amely vízben és oldószerben oldódik. Különböző iparágakban eltérő hatásai vannak. Például vegyi építőanyagokban a következő összetett hatásai vannak:

① Vízvisszatartó szer ② Sűrítő ③ Kiegyenlítő tulajdonság ④ Filmképző tulajdonság ⑤ Kötőanyag

A polivinil-klorid iparban emulgeáló- és diszpergálószer; a gyógyszeriparban kötőanyag és lassú és szabályozott felszabadulású vázanyag stb. Mivel a cellulóznak sokféle összetett hatása van, alkalmazása A terület egyben a legkiterjedtebb. Az alábbiakban a cellulóz-éter különféle építőanyagokban való felhasználására és funkcióira összpontosítunk.

(1) Falkaparó gittben:

Jelenleg országom legtöbb városában a vízálló és súrolásálló, környezetbarát gitt alapvetően nagyra értékeli az embereket. Vinil-alkohol és formaldehid acetálos reakciójával állítják elő. Ezért ezt az anyagot az emberek fokozatosan kiürítik, és a cellulóz-éter sorozatú termékeket használják ennek az anyagnak a helyettesítésére. Azaz a környezetbarát építőanyagok fejlesztéséhez jelenleg a cellulóz az egyetlen anyag.

A vízálló gittben két típusra osztható: száraz por gittre és gittpasztára. E kétféle gitt közül a módosított metil-cellulózt és a hidroxipropil-metilt kell választani. A viszkozitási specifikáció általában 30000-60000 cps. A gittben lévő cellulóz fő funkciója a vízvisszatartás, a kötés és a kenés. Mivel a különböző gyártók gitt formulái eltérőek, egyesek szürke kalcium, világos kalcium, fehér cement stb., mások pedig gipszpor, szürke kalcium, könnyű kalcium stb., így a cellulóz specifikációi, viszkozitása és penetrációja a két képlet is különbözik. A hozzáadott mennyiség körülbelül 2‰-3‰. A falkaparó gitt építésénél, mivel a fal alapfelülete bizonyos fokú vízfelvételű (a téglafal vízfelvétele 13%, a betoné 3-5%), a külvilág párolgása párosul, ha a gitt túl gyorsan veszít vizet, repedésekhez vagy poreltávolításhoz vezet, ami gyengíti a gitt szilárdságát. Ezért a cellulóz-éter hozzáadása megoldja ezt a problémát. De a töltőanyag minősége, különösen a hamukalcium minősége is rendkívül fontos.

A cellulóz nagy viszkozitása miatt a gitt felhajtóereje is fokozódik, és az építés közbeni megereszkedési jelenség is elkerülhető, a kaparás után pedig kényelmesebb és munkatakarékosabb. További cellulóz-étert kell hozzáadni a gitthez. Előállítása és felhasználása kényelmesebb. A töltőanyag és az adalékok egyenletesen elkeverhetők száraz porban.

(2) Betonhabarcs:

A betonhabarcsban a végső szilárdság eléréséhez a cementnek teljesen hidratáltnak kell lennie. Különösen a nyári építkezéseknél a betonhabarcs túl gyorsan veszít vizet, és a teljes hidratálás mértékét használják a víz fenntartására és permetezésére. Az erőforrások pazarlása és a kényelmetlen működés, a lényeg, hogy a víz csak a felszínen van, és a belső hidratálás még mindig hiányos, ezért a probléma megoldása az, hogy a habarcsbetonhoz vízmegtartó szert kell cellulózt adni, általában hidroxi-propil-metil-t kell választani. vagy metilszál A viszkozitás specifikációja 20000–60000 cps, a hozzáadott mennyiség 2–3%. A vízvisszatartási arány több mint 85%-ra növelhető. A betonhabarcsban való felhasználás módja a száraz port egyenletes elkeverése és vízbe helyezése.

(3) Vakolható gipszben, ragasztott gipszben és tömítőgipszben:

Az építőipar rohamos fejlődésével az emberek új építőanyagok iránti igénye is növekszik. Az emberek környezetvédelemmel kapcsolatos tudatosságának növekedése és az építési hatékonyság folyamatos javulása miatt a cementkötésű gipsz termékek rohamosan fejlődtek. Jelenleg a legelterjedtebb gipsz termékek a vakoló gipsz, a ragasztott gipsz, az intarziás gipsz és a csemperagasztó. A vakoló gipsz kiváló minőségű belső falak és mennyezetek vakolóanyaga. A vele vakolt falfelület finom, sima. Az építőipari könnyűlemez ragasztó új típusa egy ragacsos anyag, amely alapanyagként gipszből készül és különféle adalékanyagok hozzáadásával. Alkalmas különféle szervetlen építőfalanyagok ragasztására. Nem mérgező, íztelen és gyorsan köt. Építőlemezek és tömbszerkezetek támasztóanyaga; A gipsz tömítőanyag a gipszkarton lapok közötti hézagkitöltő, valamint falak és repedések javító töltőanyaga.

Ezek a gipsz termékek egy sor különböző funkcióval rendelkeznek. A gipsz és a kapcsolódó töltőanyagok szerepe mellett kulcskérdés, hogy a hozzáadott cellulóz-éter adalékok játsszák a vezető szerepet. Mivel a gipszet vízmentes gipszre és félhidrát gipszre oszlik, a különböző gipsznek eltérő hatása van a termék teljesítményére, így a sűrítés, a vízvisszatartás és a késleltetés határozza meg a gipsz építőanyagok minőségét. Ezeknek az anyagoknak a gyakori problémája az üregesedés és a repedés, és a kezdeti szilárdság nem érhető el. A probléma megoldására a cellulóz típusának és a retarder vegyület felhasználási módjának megválasztása szükséges. Ebből a szempontból általában a metil- vagy hidroxi-propil-metil-30000-t választják. –60000 cps, a hozzáadott mennyiség 1,5–2%. Ezek közül a cellulóz a vízvisszatartásra és a kenés késleltetésére összpontosít. Lehetetlen azonban a cellulóz-éterre támaszkodni késleltetőként, és citromsav-késleltetőt kell hozzáadni a keveréshez és használathoz anélkül, hogy a kezdeti szilárdság befolyásolná.

A vízvisszatartás általában azt jelenti, hogy mennyi víz veszít el természetes úton külső vízfelvétel nélkül. Ha a fal túl száraz, az alapfelületen a vízfelvétel és a természetes párolgás miatt az anyag túl gyorsan veszít vízből, és üregesedés, repedés is előfordul. Ezt a felhasználási módot száraz porral keverjük össze. Ha oldatot készít, kérjük, olvassa el az oldat elkészítési módját.

(4) Hőszigetelő habarcs

A szigetelőhabarcs egy új típusú belső falszigetelő anyag az északi régióban. Szigetelőanyagból, habarcsból és kötőanyagból szintetizált falanyag. Ebben az anyagban a cellulóz kulcsszerepet játszik a kötésben és a szilárdság növelésében. Általában nagy viszkozitású (körülbelül 10000 cps) metil-cellulózt válasszunk, az adagolás általában 2‰-3‰ között van, és a felhasználás módja a száraz porkeverés.

(5) interfész ügynök

Válassza a HPNC 20000 cps-t az interfész szernek, válasszon legalább 60000 cps-t a csemperagasztóhoz, és összpontosítson az interfészszerben lévő sűrítőre, amely javíthatja a szakítószilárdságot és a nyíl elleni szilárdságot. Vízvisszatartó szerként használják burkolólapok ragasztásánál, hogy megakadályozzák a csempe túl gyors kiszáradását és leesését.