Hidroxi-etil-cellulóz (HEC) egy vízoldható nemionos cellulóz-éter. Jó sűrítő, emulgeáló, filmképző és szuszpendáló tulajdonságai miatt széles körben használják vízbázisú bevonatokban. A bevonatok sűrítőjeként és stabilizátoraként a HEC jelentősen javíthatja a bevonatok reológiai tulajdonságait és festhetőségét.
1. A hidroxi-etil-cellulóz fő funkciói
A vízbázisú bevonatoknál a HEC fő funkciói a következő szempontokban jelennek meg:
Sűrítő hatás: A HEC erős sűrítő képességgel rendelkezik, amely hatékonyan javítja a vízbázisú bevonatok viszkozitását és szuszpendáló képességét, és megakadályozza a bevonatban lévő pigmentek és töltőanyagok leülepedését.
Javítja a reológiát: A HEC be tudja állítani a vízbázisú bevonatok folyékonyságát úgy, hogy az alacsony viszkozitást mutasson nagy nyíróerő hatására, így könnyebben oszlik el festés közben, miközben statikus körülmények között nagyobb viszkozitást mutat, ezáltal csökkenti a festék folyását. lógó jelenség.
Fokozott stabilitás: A HEC jó fagyás-olvadásállósággal és tárolási stabilitással rendelkezik, ami meghosszabbíthatja a bevonatok eltarthatóságát és stabilitást biztosít különböző környezetben.
Javítja a filmképző tulajdonságokat: a HEC rugalmas filmréteget képez a festék megszáradása után, javítva a festékréteg tapadását és kopásállóságát, valamint javítja a festék védőképességét.
2. A HEC használata
A HEC vizes bázisú bevonatokban való alkalmazásakor általában diszperziós és oldódási módszereket, valamint közvetlen addíciós módszereket alkalmaznak. A következő konkrét használati lépések és technikák találhatók:
() 1. Előkezelés a HEC feloldására
A HEC egy por, amely nehezen oldódik közvetlenül, és könnyen csomókat képez vízben. Ezért a HEC hozzáadása előtt ajánlatos azt előzetesen diszpergálni. A szokásos lépések a következők:
Keverjük és diszpergáljuk: Lassan adjuk hozzá a HEC-t a vízhez alacsony sebességű keverés mellett, hogy elkerüljük a csomók képződését. A hozzáadott HEC mennyiségét a bevonat viszkozitási követelményei szerint kell beállítani, általában a teljes képlet 0,3–1%-át teszi ki.
Csomósodás megelőzése: HEC hozzáadásakor kis mennyiségű csomósodást gátló szert, például etanolt, propilénglikolt stb. adhatunk a vízhez, hogy a HEC por egyenletesen eloszlassa, és csökkentse a csomósodás lehetőségét.
(2). Diszperziós és oldódási módszer
A diszperziós és kioldási módszer a HEC-t külön-külön viszkózus folyadékba oldja a festék előkészítése során, majd hozzáadja a festékhez. A konkrét lépések a következők:
Oldódási folyamat: A HEC nehezen oldódik normál vagy alacsony hőmérsékleten, ezért a vizet megfelelően fel lehet melegíteni, hogy elérje a 30-40°C hőmérsékletet, hogy meggyorsítsuk a HEC oldódását.
Keverési idő: A HEC lassan oldódik, és általában 0,5-2 óra keverést igényel, amíg teljesen fel nem oldódik átlátszó vagy áttetsző viszkózus folyadékká.
A pH-érték beállítása: A HEC feloldódása után az oldat pH-értéke az igényeknek megfelelően állítható, általában 7-9 között, a bevonat stabilitásának javítása érdekében.
(3). Közvetlen hozzáadási módszer
A közvetlen hozzáadási módszer az, hogy a HEC-t közvetlenül a bevonatrendszerbe adják a bevonatgyártási folyamat során, amely speciális eljárási követelményeket támasztó bevonatokhoz alkalmas. Működés közben ügyeljen a következő pontokra:
Először szárítsa meg, majd nedvesítse meg: Adja hozzáHECelőször a vízbázisú festék száraz részéhez keverjük egyenletesen más porokkal, majd adjunk hozzá vizet és folyékony komponenseket, hogy elkerüljük az agglomerációt.
Nyírásszabályozás: A HEC bevonatba adagolásakor nagy nyíróerejű keverőberendezés, például nagysebességű diszpergáló használata szükséges, hogy a HEC rövid időn belül egyenletesen eloszlassa és elérje a szükséges viszkozitást.
3. A HEC adagolásának szabályozása
A vizes bázisú bevonatoknál a HEC mennyiségét a bevonat tényleges szükségleteinek megfelelően kell szabályozni. A túl sok HEC a bevonat viszkozitását túl magasra teszi, és befolyásolja a bedolgozhatóságot; a túl kevés HEC esetleg nem éri el a várt sűrítő hatást. Normál körülmények között a HEC adagját a teljes képlet 0,3%-1%-ára szabályozzák, és a fajlagos arány kísérletekkel beállítható.
4. Óvintézkedések a vízbázisú bevonatok HEC-re
Kerüljük az agglomerációt: a HEC hajlamos a vízben agglomerálódni, ezért adagolásakor a lehető leglassabban adjuk hozzá, egyenletesen oszlassuk el, és lehetőleg kerüljük a levegő keveredését.
Oldódási hőmérséklet: A HEC gyorsabban oldódik magasabb hőmérsékleten, de a hőmérséklet nem haladhatja meg az 50°C-ot, ellenkező esetben a viszkozitása befolyásolható.
Keverési feltételek: Folyamatos keverés szükséges a HEC oldódási folyamata során, és lehetőleg fedeles edényeket kell használni a külső szennyeződésektől és a víz elpárolgásától való szennyeződés elkerülése érdekében.
A pH-érték beállítása: A HEC viszkozitása lúgos körülmények között nő, ezért az oldat pH-értékét ésszerűen be kell állítani, hogy a bevonat teljesítménye ne csökkenjen a túlzott pH miatt.
Kompatibilitási teszt: Új formulák kifejlesztésekor meg kell vizsgálni a HEC használatát más sűrítőszerekkel, emulgeálószerekkel stb. való kompatibilitás szempontjából, hogy elkerülhető legyen a mellékhatások előfordulása.
5. HEC alkalmazási példák vízbázisú bevonatokban
A HEC sűrítőanyagként használható vízbázisú beltéri falbevonatokhoz és vízbázisú külső falbevonatokhoz egyaránt. Például:
Vízbázisú beltéri falfesték: A HEC a festék kiegyenlítő tulajdonságainak javítására szolgál, így a felhordás simábbá és egyenletesebbé válik, valamint csökkenti az ecsetnyomokat.
Vízbázisú külső falbevonat: A HEC növelheti a bevonat meghajlás- és időjárásállóságát, és elkerülheti a bevonatréteg esőerózió által okozott károsodását.
A HEC alkalmazása vízbázisú bevonatokban nem csak a bevonat építési teljesítményét javíthatja, hanem javíthatja a bevonófilm látszólagos minőségét és tartósságát is. A gyakorlati alkalmazásokban a bevonat speciális követelményei szerint ésszerűen választják meg az oldódási módot és a HEC adagolási mennyiségét, és más alapanyagok előállításával kombinálva kiváló minőségű bevonathatás érhető el.
Feladás időpontja: 2024.11.10