A tiszta cellulóz-éterek előállítása több lépésből áll, kezdve a cellulóz növényi anyagokból történő kinyerésétől a kémiai módosításig.
Cellulózforrás: A cellulóz, a növények sejtfalában található poliszacharid, a cellulóz-éterek nyersanyagaként szolgál. Gyakori források a fapép, a gyapot és más rostos növények, például a juta vagy a kender.
Pépesítés: A cellulózrostok elválasztása a növényi anyagtól. Ezt általában mechanikai vagy kémiai eszközökkel érik el. A mechanikus pépesítés során az anyagot őrlik vagy finomítják a szálak szétválasztására, míg a kémiai cellulózkészítés, például a kraft-eljárás vegyi anyagokat, például nátrium-hidroxidot és nátrium-szulfidot használ a lignin és a hemicellulóz oldására, így cellulózt hagy maga után.
Fehérítés (opcionális): Ha nagy tisztaságra van szükség, a cellulózpép fehérítési folyamaton mehet keresztül a maradék lignin, hemicellulóz és egyéb szennyeződések eltávolítására. A klór-dioxid, a hidrogén-peroxid vagy az oxigén általánosan használt fehérítőszerek ebben a lépésben.
Aktiválás: A cellulóz-étereket általában úgy állítják elő, hogy cellulózt alkálifém-hidroxiddal reagáltatnak alkálifém-cellulóz intermedier előállítására. Ez a lépés magában foglalja a cellulózszálak nátrium-hidroxid- vagy kálium-hidroxid-oldatban, emelt hőmérsékleten történő duzzasztását. Ez az aktiválási lépés a cellulózt reaktívabbá teszi az éterezés felé.
Éterezés: Az éterezés a cellulóz-éterek előállításának kulcsfontosságú lépése. Ez magában foglalja az étercsoportok (például metil-, etil-, hidroxi-etil- vagy hidroxi-propil-csoportok) bevitelét a cellulózvázba. Ezt a reakciót általában úgy hajtják végre, hogy az alkálifém-cellulózt éterezőszerekkel, például alkil-halogenidekkel (például metil-kloriddal metil-cellulózhoz), alkilén-oxidokkal (pl. etilén-oxiddal hidroxi-etil-cellulózhoz) vagy alkil-halohidrinekkel (pl. propilén-oxiddal hidroxi-propil-cellulózhoz) kezelik. ) szabályozott hőmérsékleti, nyomási és pH-körülmények között.
Semlegesítés és mosás: Az éterezés után a reakcióelegyet semlegesítjük a felesleges lúg eltávolítására. Ezt általában sav, például sósav vagy kénsav hozzáadásával teszik a lúg semlegesítésére és a cellulóz-éter kicsapására. A kapott terméket ezután vízzel mossuk, hogy eltávolítsuk a vegyszermaradványokat és a melléktermékeket.
Szárítás: A mosott cellulóz-éter terméket jellemzően szárítják a felesleges nedvesség eltávolítása és a végső por vagy szemcsés forma elérése érdekében. Ezt olyan technikákkal lehet megtenni, mint a levegős szárítás, vákuumszárítás vagy porlasztva szárítás.
Minőségellenőrzés: A minőség-ellenőrzési intézkedések elengedhetetlenek a cellulóz-éterek tisztaságának, állagának és kívánt tulajdonságainak biztosításához. Ez magában foglalja a termék olyan paraméterek vizsgálatát, mint a szubsztitúció mértéke, viszkozitás, részecskeméret-eloszlás, nedvességtartalom és tisztaság olyan analitikai technikák alkalmazásával, mint a titrálás, viszkozimetria és spektroszkópia.
Csomagolás és tárolás: A cellulóz-éterek megszárítása és minőségellenőrzése után megfelelő tartályokba csomagolják és ellenőrzött körülmények között tárolják, hogy megakadályozzák a nedvesség felvételét és lebomlását. A gyártási tételek megfelelő címkézése és dokumentálása szintén fontos a nyomon követhetőség és a szabályozási megfelelés szempontjából.
Ezen lépések követésével lehetőség nyílik a kívánt tulajdonságokkal rendelkező tiszta cellulóz-éterek előállítására különféle ipari alkalmazásokhoz, beleértve a gyógyszereket, élelmiszereket, kozmetikumokat, textileket és építőanyagokat.
Feladás időpontja: 2024.04.24