A nedvesen kevert falazóhabarcs alapvető anyag, amelyet az építőiparban használnak falazóelemek, például téglák, tömbök és kövek összefűzésére. A nedvesen kevert falazóhabarcs konzisztenciája kritikus tulajdonság, amely befolyásolja a bedolgozhatóságát, teljesítményét és tartósságát. A nedvesen kevert falazóhabarcs konzisztenciájának meghatározása elengedhetetlen annak biztosításához, hogy megfeleljen az előírt előírásoknak és szabványoknak. Ebben a cikkben a nedvesen kevert falazóhabarcs konzisztenciájának meghatározására szolgáló módszereket tárgyaljuk.

A következetesség fontossága

A következetességnedvesen kevert falazóhabarcsplaszticitásának, bedolgozhatóságának és víztartalmának mértéke. Kulcsfontosságú a nedvesen kevert falazóhabarcs konzisztenciájának meghatározása annak érdekében, hogy könnyen felhordható, szórható és bedolgozható legyen a falazóelemek közötti hézagokba. A túl száraz habarcsot nehéz felhordani, és rossz tapadást eredményezhet a falazóelemek között. A túl nedves habarcs nehezen kezelhető, és túlzott zsugorodást, repedést és csökkent szilárdságot eredményezhet.

A konzisztencia meghatározásának módszerei

Számos módszer létezik a nedvesen kevert falazóhabarcs konzisztenciájának meghatározására, többek között:

1. Flow Table Test

Az áramlási táblázat vizsgálata széles körben alkalmazott módszer a nedvesen kevert falazóhabarcs állagának meghatározására. A teszt abból áll, hogy a habarcsmintát egy áramlási asztalra helyezzük, és meghatározott számú csepp után megmérjük a szórt átmérőjét. Az áramlási táblázat egy lapos kör alakú lemezből áll, amely vízszintesen van felszerelve egy függőleges tengelyre. A lemezt 90 fokkal elforgatják, majd 10 mm magasságból egy rögzített alapra ejtik. A habarcsot a lemez közepére helyezzük, és hagyjuk folyni. A szórás átmérőjét 15 csepp után megmérjük, a tesztet háromszor megismételjük, és kiszámítjuk az átlagértéket.

2. Kúp áthatolási teszt

A kúp áthatolási teszt egy másik módszer a nedvesen kevert falazóhabarcs állagának meghatározására. A vizsgálat során meg kell mérni azt a mélységet, ameddig egy szabványos kúp behatol a habarcs mintájába meghatározott terhelés mellett. A tesztben használt kúp alapátmérője 35 mm, magassága 90 mm, tömege 150 gramm. A kúpot a habarcsminta tetejére helyezzük, és 5 másodpercig hagyjuk behatolni 500 grammos terhelés mellett. Megmérjük a behatolás mélységét, a vizsgálatot háromszor megismételjük, és kiszámítjuk az átlagértéket.

3. Vee-Bee konszisztométer teszt

A Vee-Bee Consistometer teszt a nedvesen kevert falazóhabarcs bedolgozhatóságának és állagának meghatározására szolgáló módszer. A vizsgálat során meg kell tölteni egy hengeres tartályt a habarccsal, és meg kell mérni azt az időt, amely alatt egy szabványos acélrúd 150-szer rezeg a mintán. A Vee-Bee konzisztométer egy rezgőasztalból, egy hengeres tartályból és egy acélrúdból áll. Az acélrúd átmérője 10 mm, hossza 400 mm. A tartályt megtöltjük a habarccsal és a vibrációs asztalra helyezzük. Az acélrudat a minta közepébe helyezzük, és az asztalt 60 Hz-es rezgésre állítjuk be. Megmérjük azt az időt, amely alatt a rúd 150 rezgést teljesít, és a vizsgálatot háromszor megismételjük, és kiszámítjuk az átlagértéket.

Az összhangot befolyásoló tényezők

Számos tényező befolyásolhatja a nedvesen kevert falazóhabarcs konzisztenciáját, többek között:

1. Víztartalom: A habarcskeverékhez hozzáadott víz mennyisége jelentősen befolyásolhatja annak állagát. A túl sok víz nedves és folyós keveréket, míg a túl kevés víz merev és száraz keveréket eredményezhet.
2. Keverési idő: A habarcs keverési ideje befolyásolhatja a konzisztenciáját. A habarcs túlzott keverése túl nedvessé teheti, míg az alákeverés száraz és merev keveréket eredményezhet.