A szárazon kevert habarcstermékek építésénél a legfontosabb adalékanyagként a cellulóz-éter kulcsszerepet játszik a száraz habarcsok teljesítményében és költségében. Kétféle cellulóz-éter létezik: az egyik ionos, például nátrium-karboxi-metil-cellulóz (CMC), a másik pedig nem ionos, például metil-cellulóz (MC), hidroxi-etil-cellulóz (HEC), hidroxi-propil-cellulóz (HPMC) stb. A szárazhabarcs-termékek alkalmazásának egyre népszerűbbé válásával hazám a világ legnagyobb szárazhabarcs-gyártója lesz, tovább nő a cellulóz-éter felhasználása, valamint a gyártói és termékfajtái is. A cellulóz-éter szárazhabarcsban való termékteljesítménye a gyártók és a felhasználók figyelmének középpontjába került.
A cellulóz-éter legfontosabb tulajdonsága az építőanyagokban való vízvisszatartás. Cellulóz-éter hozzáadása nélkül a friss habarcs vékony rétege olyan gyorsan kiszárad, hogy a cement nem tud a szokásos módon hidratálódni, és a habarcs nem tud megkeményedni és jó kohéziót elérni. Ugyanakkor a cellulóz-éter hozzáadásával a habarcs jó plaszticitást és rugalmasságot biztosít, és javítja a habarcs kötési szilárdságát. Beszéljünk arról, hogy milyen hatással van a cellulóz-éter termékteljesítménye a szárazon kevert habarcs felhordására.
1. A cellulóz finomsága
A cellulóz-éter finomsága befolyásolja oldhatóságát. Például minél kisebb a cellulóz-éter finomsága, annál gyorsabban oldódik vízben, és javul a vízvisszatartó képessége. Ezért a cellulóz-éter finomságát fel kell venni a vizsgálati tulajdonságok közé. Általánosságban elmondható, hogy a cellulóz-éter 0,212 mm-nél nagyobb finomságú szitamaradéka nem lehet több 8,0%-nál.
2. Szárítási fogyás mértéke
A szárítási tömegveszteség mértéke a cellulóz-éter bizonyos hőmérsékleten történő szárításakor az eredeti minta tömegéhez viszonyított százalékos arányát jelenti. Egy bizonyos minőségű cellulóz-éter esetében a szárítási súlyvesztés mértéke túl magas, ami csökkenti a cellulóz-éter hatóanyag-tartalmát, befolyásolja a downstream vállalkozások alkalmazási hatását és növeli a beszerzési költséget. A cellulóz-éter szárításakor a tömegveszteség általában nem több, mint 6,0%.
3. A cellulóz-éter szulfát hamutartalma
Egy bizonyos minőségű cellulóz-éter esetében a hamutartalom túl magas, ami csökkenti a cellulóz-éter hatóanyag-tartalmát és befolyásolja a downstream vállalkozások alkalmazási hatását. A cellulóz-éter szulfát hamutartalma fontos mércéje saját teljesítményének. Hazám meglévő cellulózéter gyártóinak jelenlegi termelési állapotával együtt általában az MC, HPMC, HEMC hamutartalma nem haladhatja meg a 2,5%-ot, a HEC cellulózéter hamutartalma pedig nem haladhatja meg a 10,0%-ot.
4. A cellulóz-éter viszkozitása
A cellulóz-éter vízvisszatartó és sűrítő hatása főként magának a cementiszaphoz adott cellulóz-éter viszkozitásától és adagolásától függ.
5. A cellulóz-éter pH-értéke
A cellulóz-éter termékek viszkozitása magasabb hőmérsékleten vagy hosszabb ideig történő tárolás után fokozatosan csökken, különösen a nagy viszkozitású termékek esetében, ezért szükséges a pH korlátozása. Általában tanácsos a cellulóz-éter pH-tartományát 5-9 között szabályozni.
6. A cellulóz-éter fényáteresztő képessége
A cellulóz-éter fényáteresztő képessége közvetlenül befolyásolja az építőanyagokban való alkalmazási hatását. A cellulóz-éter fényáteresztő képességét befolyásoló fő tényezők a következők: (1) a nyersanyagok minősége; (2) a lúgosítás hatása; (3) a folyamat aránya; (4) oldószerarány; (5) semlegesítő hatás. A felhasználási hatás szerint a cellulóz-éter fényáteresztő képessége nem lehet kevesebb 80%-nál.
7. A cellulóz-éter gél hőmérséklete
A cellulóz-étert főként viszkozizáló, lágyító és vízvisszatartó szerként használják cementtermékekben, így a viszkozitás és a gél hőmérséklete fontos mércék a cellulóz-éter minőségének jellemzésére. A gélhőmérsékletet a cellulóz-éter típusának meghatározására használják, ami összefügg más cellulóz-éterek helyettesítési fokával. Ezenkívül a só és a szennyeződések szintén befolyásolhatják a gél hőmérsékletét. Amikor az oldat hőmérséklete emelkedik, a cellulóz polimer fokozatosan veszít vizet, és az oldat viszkozitása csökken. A gélpont elérésekor a polimer teljesen kiszárad, és gélt képez. Ezért a cementtermékekben a hőmérsékletet általában a kezdeti gélhőmérséklet alá szabályozzák. Ilyen körülmények között minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál nagyobb a viszkozitás, és annál nyilvánvalóbb a sűrűsödés és a vízvisszatartás hatása.
Feladás időpontja: 2023.04.12