A habarcs szigetelőanyagként történő felhasználása az építőiparban javíthatja a külső fal szigetelőrétegének szigetelési teljesítményét, csökkentheti a beltéri hőveszteséget, és elkerülhető az egyenetlen fűtés a felhasználók körében, ezért széles körben alkalmazzák az épületek építésében. Ezenkívül ennek az anyagnak a költsége viszonylag alacsony, ami megtakarítja a projekt költségeit, és magas hőszigeteléssel és nedvességállósággal rendelkezik.
A. Nyersanyag kiválasztása és funkciója
1. Üveges mikrogyöngy könnyű adalékanyag
A habarcs legfontosabb összetevői az üvegesített mikrogyöngyök, amelyek a modern épületépítésben gyakran használt hőszigetelő anyagok, és jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek. Főleg savas üveganyagból készül high-tech feldolgozás révén.
A habarcs felületéről az anyag szemcseeloszlása rendkívül szabálytalan, mint egy sok lyukas üreg. Az építési folyamat során azonban ennek az anyagnak a textúrája nagyon sima, és jól tömíti a falat. Az anyag nagyon könnyű, jó hőszigetelő, magas hőmérséklet- és kopásállósággal rendelkezik.
Általánosságban elmondható, hogy az üvegesített mikrogyöngyök hővezető képessége kiemelkedő tulajdonság, különösen a felület hővezető képessége a legerősebb, és a hőállóság is nagyon magas. Ezért az üvegezett mikrogyöngyök használata során az építő személyzetnek ellenőriznie kell az egyes részecskék közötti távolságot és területet, hogy megvalósítsa a hőszigetelő anyag hőszigetelő és hőszigetelő funkcióját.
B. Vegyi vakolat
A kémiai gipsz a habarcs másik fontos összetevője. Ipari helyreállító gipsznek is nevezhetjük. Főleg kalcium-szulfát hulladékmaradékból áll, így előállítása nagyon kényelmes, és megvalósíthatja az erőforrások hatékony felhasználását és energiát takaríthat meg.
A gazdaság fejlődésével sok gyár naponta bocsát ki néhány ipari hulladékot és szennyező anyagot, például kéntelenített gipszet, például foszforgipszet. Amint ezek a hulladékok a légkörbe kerülnek, levegőszennyezést okoznak, és hatással vannak az emberek egészségére. A kémiai gipsz tehát megújuló energiaforrásnak mondható, és a hulladékok hasznosítását is megvalósítja.
A különböző szennyezési statisztikák szerint a foszfogipsz viszonylag erősen szennyező anyag. Ha egy gyár egyszer sem bocsát ki foszfogipszt, az komoly szennyezést okoz a környező környezetben. Ez az anyag azonban a kémiai gipsz fő forrásává válhat. Elem. A foszfogipsz szűrésével és dehidratálásával a kutatók befejezték a hulladék kincské alakításának folyamatát, és kémiai gipszet képeztek.
A kéntelenítő gipszet füstgáz-kéntelenítő gipsznek is nevezhetjük, amely kéntelenítési és tisztítási kezeléssel keletkező ipari termék, összetétele alapvetően megegyezik a természetes gipsszel. A kéntelenített gipsz szabad víztartalma általában viszonylag magas, ami jóval magasabb, mint a természetes gipszé, kohéziója pedig viszonylag erős. A teljes gyártási folyamat során számos probléma is előfordulhat. Ezért az építőgipsz gyártási folyamata nem lehet azonos a természetes gipszével. A nedvességtartalmának csökkentése érdekében speciális szárítási eljárást kell alkalmazni. Szűrésével és meghatározott hőmérsékleten történő kalcinálásával keletkezik. Csak így tud megfelelni a nemzeti tanúsítási szabványoknak és megfelel a hőszigetelő konstrukció követelményeinek.
C. Adalékanyag
A vegyi gipsz szigetelőhabarcs elkészítéséhez fő anyagként építőkémiai gipszet kell használni. Az üvegezett mikrogyöngyök gyakran könnyű aggregátumból készülnek. A kutatók adalékanyagokkal megváltoztatták tulajdonságait, hogy megfeleljenek az építési projektek igényeinek.
A hőszigetelő habarcs elkészítésekor az építőipari személyzetnek ügyelnie kell az építőipari kémiai gipsz jellemzőire, mint például a viszkozitásra és a nagy víztérfogatra, az adalékanyagokat tudományosan és racionálisan kell megválasztani.
1. Kompozit retarder
A gipsztermékek építési követelményei szerint a munkaidő fontos mutatója a teljesítményüknek, és a munkaidő meghosszabbításának fő intézkedése a retarder hozzáadása. Az általánosan használt gipszretarderek közé tartozik a lúgos foszfát, citrát, tartarát stb. Bár ezek a késleltető anyagok jó késleltető hatással rendelkeznek, a gipsztermékek későbbi szilárdságát is befolyásolják. A kémiai gipsz hőszigetelő habarcsban használt késleltető egy kompozit késleltető, amely hatékonyan csökkenti a gipsz hemihidrát oldhatóságát, lassítja a kristályosodási csíraképződés sebességét és lassítja a kristályosodási folyamatot. A késleltető hatás erővesztés nélkül nyilvánvaló.
2. Vízvisszatartó sűrítő
A habarcs bedolgozhatóságának javítása, a vízvisszatartás, a folyékonyság és a megereszkedéssel szembeni ellenállás javítása érdekében általában cellulóz-étert kell hozzáadni. A metil-hidroxi-etil-cellulóz-éter alkalmazása jobban be tudja tölteni a vízvisszatartó és sűrítő szerepet, különösen a nyári építkezéseknél.
3. Újra diszpergálható latex por
A habarcs kohéziójának, rugalmasságának és az aljzathoz való tapadásának javítása érdekében adalékanyagként újradiszpergálható latexport kell használni. Az újradiszpergálható latex por por alakú, hőre lágyuló gyanta, amelyet porlasztva szárítással és nagy molekulájú polimer emulzió utólagos feldolgozásával nyernek. A habarcskeverékben lévő polimer egy folytonos fázis, amely hatékonyan gátolja vagy késlelteti a repedések keletkezését és kialakulását. A habarcs kötési szilárdságát általában a mechanikai elzárás elvén érik el, azaz fokozatosan megszilárdul az alapanyag réseiben; a polimerek kötődése jobban függ a kötőfelületen lévő makromolekulák adszorpciójától és diffúziójától, és a metil A hidroxi-etil-cellulóz-éter együtt hatva beszivárog az alapréteg felületére, így az alapanyag felülete és a habarcs felülete közeli teljesítményt nyújtanak, ezáltal javítva a köztük lévő adszorpciót és jelentősen javítva a kötési teljesítményt.
4. Lignin rost
A lignocellulóz szálak természetes anyagok, amelyek felszívják a vizet, de nem oldódnak benne. Funkciója saját rugalmasságában és más anyagokkal való keveredés után kialakuló háromdimenziós hálószerkezetben rejlik, amely a habarcs száradási folyamata során hatékonyan tudja gyengíteni a habarcs száradási zsugorodását, ezáltal javítja a habarcs repedésállóságát. Ezenkívül a háromdimenziós térszerkezet középen a saját súlyának 2-6-szorosára képes zárni a vizet, ami bizonyos vízvisszatartó hatással bír; ugyanakkor jó a tixotrópiája, és a szerkezet megváltozik külső erők hatására (pl. kaparás és keverés). A mozgás iránya mentén elhelyezve a víz felszabadul, a viszkozitás csökken, a bedolgozhatóság javul, és az építési teljesítmény is javítható. A tesztek kimutatták, hogy a rövid és közepes hosszúságú ligninszálak alkalmasak.
5. Töltőanyag
A nehéz kalcium-karbonát (nehéz kalcium) használata megváltoztathatja a habarcs bedolgozhatóságát és csökkentheti a költségeket.
6. Elkészítési arány
Építőipari vegyi gipsz: 80-86%;
Kompozit retarder: 0,2% - 5%;
Metil-hidroxi-etil-cellulóz-éter: 0,2-0,5%;
Újra diszpergálható latexpor: 2% - 6%;
Lignin rost: 0,3-0,5%;
Nehéz kalcium: 11% - 13,6%;
A habarcs keverési aránya gumi: üvegezett gyöngyök = 2:1 ~ 1,1.
7. Építési folyamat
1) Tisztítsa meg az alapfalat.
2) Nedvesítse meg a falat.
3) Akassza fel a függőleges, négyzet alakú és rugalmas vakolatvastagság-szabályozó vonalakat.
4) Interfész ügynök alkalmazása.
5) Készítsen szürke tortákat és szabványos inakat.
6) Vigyen fel kémiai gipszüveges gyöngyszigetelő habarcsot.
7) A meleg réteg elfogadása.
8) Vigyen fel repedésgátló gipszhabarcsot, és egyidejűleg nyomja be a lúgálló üvegszálas szövetet.
9) Átvétel után vakolattal vakoljuk be a felületi réteget.
10) Köszörülés és kalanderezés.
11) Elfogadás.
8. Következtetés
Összefoglalva, a hőszigetelő habarcs az egyik fontos hőszigetelő anyag az építőiparban. Jó hőszigetelő és hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek csökkenthetik az építőmérnöki költségeket, és energiamegtakarítást és környezetvédelmet valósítanak meg az építőmérnökökben.
A társadalom folyamatos fejlődésével a közeljövőben hazánk kutatói mindenképpen jobb és környezetbarátabb szigetelőanyagokat fejlesztenek ki.
Feladás időpontja: 2023. március 24