1. Újra diszpergálható latex por
Ez az ínycsiklandó anyag egy speciális nagy molekulatömegű polimer, amelyet porlasztva szárítás után készítenek porrá. Vízzel való érintkezés után ez a por ismét emulzióvá válhat, és ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint az emulzióé. Miután a víz elpárolog, filmet képezhet. A fólia nagy rugalmassággal, nagy időjárásállósággal rendelkezik, és kiváló tapadást mutat a különböző aljzatokhoz.
Ezért ez egy nélkülözhetetlen alapanyag a szárazon kevert habarcsban, amely javíthatja a teljesítményt, növelheti a szilárdságot, javíthatja a száraz porhabarcs tapadását a különböző aljzatokhoz, javíthatja a száraz porhabarcs rugalmasságát, nyomószilárdságát és kopásállóságát. Ezenkívül, ha hidrofób latexporral keverjük össze, vízállóvá teheti a száraz porhabarcsot.
2. Cellulóz
A különböző viszkozitású cellulóznak különböző felhasználási területei vannak. A cellulóz gyenge minőségű gittporként használható belső falakhoz, ami sűrítheti a vízvisszatartást és növelheti a kiegyenlítést. Kémiailag stabil, megakadályozza a penészgombát, jó vízvisszatartó hatással rendelkezik, és nem befolyásolja a pH-érték változása. 50 000-200 000 viszkozitásig használható. A kötési szilárdság fordítottan arányos, a viszkozitás magas, de a szilárdság kicsi, általában 50 000 és 100 000 között van. Főleg a száraz porhabarcs kiegyenlíthetőségének és építhetőségének növelésére, valamint a cement mennyiségének megfelelő csökkentésére szolgál.
Ezenkívül a cementhabarcsnak megszilárdulási ideje van. A megszilárdulási időszak alatt kézi karbantartás szükséges a nedvesen tartás érdekében. A cellulóz vízvisszatartása miatt a cellulóz vízvisszatartásából nyerhető a habarcs megszilárdulásához szükséges nedvesség, így külön karbantartás nélkül is megszilárdulhat.
3. Lignin
A lignin szerepe a száraz porhabarcsban az, hogy ellenálljon a repedésnek. Amikor a lignin vízben diszpergálódik, rövid rostok formájában létezik. Például, ha háztartási területeken talajos falakat építenek, búzaszalmát és rizsszalmát adnak hozzá, hogy megakadályozzák a repedést. Lignin használatakor a legjobb, ha tiszta anyagokat választunk, szennyeződések nélkül. A lignin azonosításakor elforgathatja a lignint, hogy megnézze, maradt-e por. Minél több por, annál rosszabb a minőség. Vagy tegyünk egy kis lignint a vízbe, és figyeljük meg, minél jobb a diszperzió, annál jobb a minőség, ami azt jelenti, hogy ha száraz porhabarcshoz adjuk, könnyen eloszlatható, és nem képződik golyó.
4. Szervetlen kötőanyag
A hamu kalciumpor kalcium-hidroxid, egy gyakran használt szervetlen kötőanyag. Főleg gittporban játszik kötő szerepet a vízálló és vízálló hatás elérése érdekében. Kínában sok mészkőtermelő terület található, így a mész-kalciumpor előállítása viszonylag gyakori. Az előállított mész-kalciumporból készült gitthabarcs azonban helyenként az építkezés során leéghet a kézbőrről. Exoterm reakció, így a hamu kalciumpor huzata erősen lúgos. Minél nagyobb a huzat, annál instabilabb, és könnyen megrepedhet, ha a falon karcolódik. Viszonylag stabil hamu kalciumporral rendelkező anyagot keresünk, mely kis huzatú, jó fehérségű, nem marja a kezet.
Feladás időpontja: 2023.04.11