Focus on Cellulose ethers

Különböző szárazporos habarcs adalékok eltérő felhasználása!

1. Újra diszpergálható latex por

Ez az ínycsiklandó anyag egy speciális nagy molekulatömegű polimer, amelyet porlasztva szárítás után készítenek porrá. Vízzel való érintkezés után ez a por ismét emulzióvá válhat, és ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint az emulzióé. Miután a víz elpárolog, filmet képezhet. A fólia nagy rugalmassággal, nagy időjárásállósággal rendelkezik, és kiváló tapadást mutat a különböző aljzatokhoz.

Ezért ez egy nélkülözhetetlen alapanyag a szárazon kevert habarcsban, amely javíthatja a teljesítményt, növelheti a szilárdságot, javíthatja a száraz porhabarcs tapadását a különböző aljzatokhoz, javíthatja a száraz porhabarcs rugalmasságát, nyomószilárdságát és kopásállóságát. Ezenkívül, ha hidrofób latexporral keverjük össze, vízállóvá teheti a száraz porhabarcsot.

2. Cellulóz

A különböző viszkozitású cellulóznak különböző felhasználási területei vannak. A cellulóz gyenge minőségű gittporként használható belső falakhoz, ami sűrítheti a vízvisszatartást és növelheti a kiegyenlítést. Kémiailag stabil, megakadályozza a penészgombát, jó vízvisszatartó hatással rendelkezik, és nem befolyásolja a pH-érték változása. 50 000-200 000 viszkozitásig használható. A kötési szilárdság fordítottan arányos, a viszkozitás magas, de a szilárdság kicsi, általában 50 000 és 100 000 között van. Főleg a száraz porhabarcs kiegyenlíthetőségének és építhetőségének növelésére, valamint a cement mennyiségének megfelelő csökkentésére szolgál.

Ezenkívül a cementhabarcsnak megszilárdulási ideje van. A megszilárdulási időszak alatt kézi karbantartás szükséges a nedvesen tartás érdekében. A cellulóz vízvisszatartása miatt a cellulóz vízvisszatartásából nyerhető a habarcs megszilárdulásához szükséges nedvesség, így külön karbantartás nélkül is megszilárdulhat.

3. Lignin

A lignin szerepe a száraz porhabarcsban az, hogy ellenálljon a repedésnek. Amikor a lignin vízben diszpergálódik, rövid rostok formájában létezik. Például, ha háztartási területeken talajos falakat építenek, búzaszalmát és rizsszalmát adnak hozzá, hogy megakadályozzák a repedést. Lignin használatakor a legjobb, ha tiszta anyagokat választunk, szennyeződések nélkül. A lignin azonosításakor elforgathatja a lignint, hogy megnézze, maradt-e por. Minél több por, annál rosszabb a minőség. Vagy tegyünk egy kis lignint a vízbe, és figyeljük meg, minél jobb a diszperzió, annál jobb a minőség, ami azt jelenti, hogy ha száraz porhabarcshoz adjuk, könnyen eloszlatható, és nem képződik golyó.

4. Szervetlen kötőanyag

A hamu kalciumpor kalcium-hidroxid, egy gyakran használt szervetlen kötőanyag. Főleg gittporban játszik kötő szerepet a vízálló és vízálló hatás elérése érdekében. Kínában sok mészkőtermelő terület található, így a mész-kalciumpor előállítása viszonylag gyakori. Az előállított mész-kalciumporból készült gitthabarcs azonban helyenként az építkezés során leéghet a kézbőrről. Exoterm reakció, így a hamu kalciumpor huzata erősen lúgos. Minél nagyobb a huzat, annál instabilabb, és könnyen megrepedhet, ha a falon karcolódik. Viszonylag stabil hamu kalciumporral rendelkező anyagot keresünk, mely kis huzatú, jó fehérségű, nem marja a kezet.


Feladás időpontja: 2023.04.11
WhatsApp online csevegés!