Különbség a CMC és a HPMC között

A karboxi-metil-cellulóz (CMC) és a hidroxi-propil-metil-cellulóz (HPMC) kétféle cellulóz-származék, amelyet széles körben használnak az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban és a testápolási iparban. Bár mindkettőt sűrítőként, stabilizátorként és emulgeálószerként használják, van néhány fontos különbség a CMC és a HPMC között, amelyek különböző alkalmazásokhoz alkalmassá teszik őket. Ebben a cikkben megvitatjuk a CMC és a HPMC közötti különbségeket kémiai szerkezetük, tulajdonságaik, felhasználásuk és biztonságuk tekintetében.

1. Kémiai szerkezet

A CMC egy vízben oldódó polimer, amely cellulózból származik, amely a növényi sejtfalban található természetes polimer. A CMC kémiai szerkezetét karboximetil-csoportok (-CH2-COOH) jellemzik, amelyek a cellulózvázhoz kapcsolódnak. A CMC szubsztitúciós foka (DS) a cellulózváz anhidroglükóz egységére (AGU) jutó karboximetil-csoportok számát jelenti. A CMC DS értéke 0,2 és 1,5 között változhat, a magasabb DS értékek magasabb fokú helyettesítést jeleznek.

A HPMC egy vízoldható polimer is, amely cellulózból származik. A CMC-vel ellentétben azonban a HPMC hidroxipropil- és metilcsoportokkal van módosítva. A hidroxi-propil-csoportok (-OCH2CHOHCH3) a cellulózváz hidroxilcsoportjaihoz, míg a metilcsoportok (-CH3) a hidroxi-propil-csoportokhoz kapcsolódnak. A HPMC szubsztitúciós foka a cellulózváz AGU-jánként jelen lévő hidroxipropil- és metilcsoportok számát jelenti. A HPMC DS értéke 0,1 és 3,0 között változhat, a magasabb DS értékek magasabb fokú helyettesítést jeleznek.

2. Tulajdonságok

A CMC és a HPMC különböző tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek alkalmassá teszik őket különböző alkalmazásokhoz. A CMC és a HPMC néhány kulcsfontosságú tulajdonsága az alábbiakban található:

a. Oldhatóság: A CMC vízben nagyon jól oldódik és tiszta, viszkózus oldatokat képez. A HPMC vízben is jól oldódik, de az oldatok zavarosak lehetnek a helyettesítés mértékétől függően.

b. Reológia: A CMC egy pszeudoplasztikus anyag, ami azt jelenti, hogy nyírási elvékonyodást mutat. Ez azt jelenti, hogy a CMC viszkozitása a nyírási sebesség növekedésével csökken. A HPMC ezzel szemben egy newtoni anyag, ami azt jelenti, hogy viszkozitása a nyírási sebességtől függetlenül állandó marad.

c. Filmképző tulajdonságok: A CMC jó filmképző tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek alkalmassá teszik bevonatokban és filmekben történő felhasználásra. A HPMC filmképző tulajdonságokkal is rendelkezik, de a filmek törékenyek és repedésre hajlamosak lehetnek.

d. Stabilitás: A CMC a pH és hőmérsékleti feltételek széles tartományában stabil. A HPMC széles pH-tartományban is stabil, de stabilitását a magas hőmérséklet befolyásolhatja.

3. Felhasználások

A CMC-t és a HPMC-t az élelmiszer-, gyógyszer- és testápolási iparban széles körben használják. Az alábbiakban felsorolunk néhány kulcsfontosságú CMC és HPMC felhasználást:

a. Élelmiszeripar: A CMC-t általában sűrítőként, stabilizátorként és emulgeálószerként használják élelmiszeripari termékekben, például fagylaltokban, salátaöntetekben és pékárukban. A HPMC-t sűrítőként és stabilizátorként is használják élelmiszerekben, de gyakrabban használják édesipari termékek, például gumicukorkák és csokoládék bevonóanyagaként.

b. Gyógyszeripar: A CMC-t kötőanyagként, szétesést elősegítő anyagként és tablettabevonóként használják gyógyszerkészítményekben. A HPMC-t kötőanyagként, szétesést elősegítő anyagként és tablettabevonóként is használják gyógyszerkészítményekben.