Cellulóz-éter és keményítő-éter a szárazhabarcs tulajdonságairól

Különböző mennyiségű cellulóz-étert és keményítő-étert kevertek szárazon kevert habarcsba, és kísérletileg vizsgálták a habarcs konzisztenciáját, látszólagos sűrűségét, nyomószilárdságát és kötési szilárdságát. Az eredmények azt mutatják, hogy a cellulóz-éter és a keményítő-éter jelentősen javíthatja a habarcs relatív teljesítményét, és megfelelő adagolás esetén a habarcs átfogó teljesítménye is jobb lesz.

Kulcsszavak: cellulóz-éter; keményítő-éter; szárazon kevert habarcs

A hagyományos habarcs hátránya a könnyű vérzés, repedés és alacsony szilárdság. A minőségi épületekkel szemben támasztott minőségi követelmények teljesítése nem egyszerű, a gyártási folyamat során könnyű zajt és környezetszennyezést okozni. Az épületminőséggel és az ökológiai környezettel szembeni elvárások javulásával egyre szélesebb körben alkalmazzák a jobban átfogó teljesítményű szárazon kevert habarcsot. A szárazon kevert habarcs, más néven szárazhabarcs, olyan félkész termék, amelyet meghatározott arányban egyenletesen kevernek össze cementkötésű anyagokkal, finom adalékanyagokkal és adalékanyagokkal. Vízzel keverés céljából zsákokban vagy ömlesztve szállítják az építkezésre.

A cellulóz-éter és a keményítő-éter a két leggyakoribb építőhabarcs-adalékanyag. A cellulóz-éter a természetes cellulózból éterezési reakcióval nyert anhidroglükóz alapvető egységszerkezete. Ez egy vízben oldódó polimer anyag, és általában kenőanyagként működik a habarcsban. Ezenkívül csökkentheti a habarcs konzisztenciájának értékét, javíthatja a habarcs bedolgozhatóságát, növelheti a habarcs vízvisszatartási arányát és csökkentheti a habarcsbevonat repedésének valószínűségét. A keményítő-éter egy keményítő-szubsztituens éter, amely keményítőmolekulák hidroxilcsoportjainak és hatóanyagokkal való reakciójával képződik. Nagyon jó gyors sűrítő képességgel rendelkezik, nagyon alacsony adagolás esetén jó eredményeket lehet elérni. Építési habarcsban általában cellulózzal keverik. Éterrel együtt használható.

1. Kísérlet

1.1 Nyersanyagok

Cement: Ishii P·O42.5R cement, normál konzisztenciájú vízfogyasztás 26,6%.

Homok: közepes homok, finomsági modulus 2,7.

Cellulóz-éter: hidroxi-propil-metil-cellulóz-éter (HPMC), viszkozitása 90000 MPa·s (2%-os vizes oldat, 20°C), a Shandong Yiteng New Material Co., Ltd.

Keményítő-éter: hidroxi-propil-keményítő-éter (HPS), amelyet a Guangzhou Moke Building Materials Technology Co., Ltd. biztosít.

Víz: csapvíz.

1.2 Vizsgálati módszer

Az „Építőhabarcsok alapvető teljesítményvizsgálati módszereinek szabványai” JGJ/T70 és „Gipszhabarcs Műszaki Előírásai” JGJ/T220-ban meghatározott módszerek szerint történik a minták előkészítése és a teljesítményparaméterek kimutatása.

Ebben a tesztben a DP-M15 benchmark habarcs vízfogyasztását 98 mm-es konzisztenciával határozzuk meg, és a habarcs aránya cement: homok: víz = 1:4:0,8. A cellulóz-éter adagja a habarcsban 0-0,6%, a keményítőéter adagja 0-0,07%. A cellulóz-éter és a keményítő-éter adagolásának változtatásával kiderül, hogy az adalékanyag-adagolás változása hatással van a habarcsra. hatással van a kapcsolódó teljesítményre. A cellulóz-éter és a keményítő-éter tartalmát a cementtömeg százalékában kell kiszámítani.

2. Vizsgálati eredmények és elemzés

2.1 Egyszeres adalékanyag vizsgálati eredményei és elemzése

A fent említett kísérleti terv arányának megfelelően a kísérletet elvégeztük, és megkaptuk az egyszeres keverésű adalékszer hatását a szárazon kevert habarcs állagára, látszólagos sűrűségére, nyomószilárdságára és kötési szilárdságára.

Az egyszeres keverésű adalékszerek vizsgálati eredményeit elemezve látható, hogy a keményítő-éter önmagában történő keverésekor a habarcs konzisztenciája a benchmark habarcshoz képest folyamatosan csökken a keményítő-éter mennyiségének növekedésével, és a keményítő-éter látszólagos sűrűsége. habarcs a mennyiség növekedésével növekszik. Csökkenő, de mindig nagyobb, mint a benchmark látszólagos sűrűsége, a 3d és 28d habarcs nyomószilárdsága tovább csökken, és mindig kisebb lesz, mint a referencia habarcs nyomószilárdsága, és a kötési szilárdság indexe esetén keményítő-éter hozzáadásával nő a A kötési szilárdság először növekszik, majd csökken, és mindig nagyobb, mint a benchmark habarcs értéke. Ha a cellulóz-étert önmagában cellulóz-éterrel keverjük össze, a cellulóz-éter mennyisége 0-ról 0,6%-ra növekszik, a habarcs konzisztenciája folyamatosan csökken a referenciahabarcshoz képest, de nem kevesebb 90 mm-nél, ami biztosítja a habarcs jó felépítését. A 3d és 28d nyomószilárdsága kisebb, mint a referenciahabarcs, és az adagolás növelésével folyamatosan csökken, miközben a kötési szilárdság jelentősen javul. Ha a cellulóz-éter adagja 0,4%, akkor a habarcs kötési szilárdsága a legnagyobb, majdnem kétszerese a referencia habarcs kötési szilárdságának.

2.2 A kevert keverék vizsgálati eredményei

Az adalékarányban a tervezési keverési aránynak megfelelően elkészítettük és teszteltük a kevert adalékanyagú habarcsmintát, és megkaptuk a habarcs konzisztenciájára, látszólagos sűrűségére, nyomószilárdságára és kötési szilárdságára vonatkozó eredményeket.

2.2.1 Az adalékanyag hatása a habarcs állagára

A konzisztencia görbét a kevert adalékszerek vizsgálati eredményei alapján kapjuk meg. Ebből látható, hogy amikor a cellulóz-éter mennyisége 0,2-0,6%, a keményítő-éter mennyisége pedig 0,03-0,07%, akkor a kettőt a habarcsba keverik. Végül az egy mennyiségét megtartva az adalékanyagok közül a másik adalékanyag mennyiségének növelése a habarcs konzisztenciájának csökkenéséhez vezet. Mivel a cellulóz-éter és keményítő-éter szerkezetek hidroxilcsoportokat és éterkötéseket tartalmaznak, az ezeken a csoportokon lévő hidrogénatomok és a keverékben lévő szabad vízmolekulák hidrogénkötéseket hozhatnak létre, így több kötött víz jelenik meg a habarcsban és csökkenti a habarcs áramlását. , aminek következtében a habarcs konzisztenciája fokozatosan csökken.

2.2.2 A keverő adalékanyag hatása a habarcs látszólagos sűrűségére

Ha a cellulóz-étert és a keményítő-étert bizonyos dózisban a habarcshoz keverik, a habarcs látszólagos sűrűsége megváltozik. Az eredményekből látható, hogy a cellulóz-éter és a keményítő-éter összekeverése a tervezett adagban Habarcs után a habarcs látszólagos sűrűsége körülbelül 1750 kg/m marad.³, míg a referenciahabarcs látszólagos sűrűsége 2110kg/m³, és a kettő kombinációja a habarcsban körülbelül 17%-kal csökkenti a látszólagos sűrűséget. Látható, hogy a cellulóz-éter és a keményítő-éter összekeverése hatékonyan csökkentheti a habarcs látszólagos sűrűségét, és könnyebbé teheti a habarcsot. Ennek az az oka, hogy a cellulóz-éter és a keményítő-éter, mint éterezési termék, erős levegőelvonó hatású adalékanyagok. Ennek a két adalékanyagnak a habarcshoz való hozzáadása jelentősen csökkentheti a habarcs látszólagos sűrűségét.

2.2.3 A kevert adalékanyag hatása a habarcs nyomószilárdságára

A habarcs 3d és 28d nyomószilárdsági görbéit a habarcsvizsgálat eredményeiből kapjuk. A 3d és 28d benchmark habarcs nyomószilárdsága 15,4 MPa, illetve 22,0 MPa, a cellulóz-éter és a keményítő-éter habarcsba keverése után a 3d és 28d habarcs nyomószilárdsága 12,8 MPa, illetve 19,3 MPa. alacsonyabbak, mint a kettő nélküliek. Egy benchmark habarcs adalékanyaggal. Az összetett adalékanyagok nyomószilárdságra gyakorolt ​​hatásából látható, hogy függetlenül attól, hogy a kikeményedési idő 3d vagy 28d, a habarcs nyomószilárdsága csökken a cellulóz-éter és keményítő-éter keverési mennyiségének növekedésével. Ennek az az oka, hogy a cellulóz-éter és a keményítő-éter összekeverése után a latex részecskék a cementtel egy vékony vízálló polimer réteget képeznek, ami akadályozza a cement hidratációját és csökkenti a habarcs nyomószilárdságát.

2.2.4 A kevert adalékanyag hatása a habarcs kötési szilárdságára

Ez látható a cellulóz-éter és a keményítő-éter habarcs tapadási szilárdságára gyakorolt ​​hatásából, miután a tervezett adagot összekevertük és habarcsba kevertük. Ha a cellulóz-éter adagja 0,2-0,6%, a keményítő-éter adagja 0,03-0,07%, a kettő habarcsba keverése után a kettő mennyiségének növelésével a kötőszilárdsága a a habarcs először fokozatosan növekszik, majd egy bizonyos érték elérése után a keverési mennyiség növekedésével a habarcs tapadási szilárdsága fokozatosan növekszik. A kötési szilárdság fokozatosan csökkenni fog, de még mindig nagyobb, mint a habarcs benchmark kötési szilárdsága. 0,4% cellulóz-éterrel és 0,05% keményítő-éterrel történő összekeveréskor a habarcs kötési szilárdsága eléri a maximumot, ami körülbelül 1,5-szerese a benchmark habarcsnak. Az arány túllépése esetén azonban nemcsak a habarcs viszkozitása túl nagy, az építés nehézkes, hanem a habarcs tapadási szilárdsága is csökken.

3. Következtetés

(1) Mind a cellulóz-éter, mind a keményítő-éter jelentősen csökkentheti a habarcs konzisztenciáját, és a hatás jobb lesz, ha a kettőt bizonyos mennyiségben együtt használják.

⑵Mivel az éterező termék erős levegőelvezető képességgel rendelkezik, a cellulóz-éter és a keményítő-éter hozzáadása után több gáz lesz a habarcs belsejében, így a cellulóz-éter és a keményítő-éter hozzáadása után a habarcs nedves felülete a látszólagos sűrűség jelentősen csökken, ami a habarcs nyomószilárdságának megfelelő csökkenéséhez vezet.

(3) Bizonyos mennyiségű cellulóz-éter és keményítő-éter javíthatja a habarcs kötési szilárdságát, és ha a kettőt kombinálják, a habarcs kötési szilárdságát javító hatás jelentősebb. A cellulóz-éter és a keményítő-éter összekeverésekor ügyelni kell a megfelelő keverési mennyiségre. A túl nagy mennyiség nemcsak anyagveszteséget okoz, hanem csökkenti a habarcs kötési szilárdságát is.

(4) A cellulóz-éter és a keményítő-éter, mint általánosan használt habarcs-adalékanyagok, jelentősen megváltoztathatják a habarcs lényeges tulajdonságait, különösen a habarcs konzisztenciájának és kötési szilárdságának javítása terén, és referenciaként szolgálhatnak a szárazon kevert vakolathabarcs-adalékanyagok arányos előállításához.