A Drymix Mortar a legszélesebb körben használt és az egyik nélkülözhetetlen anyag a modern építőiparban. Cementből, homokból és adalékanyagokból áll. A cement a fő cementáló anyag. Ma tudjunk meg többet a drymix habarcs alapvető tulajdonságairól.
Építési habarcs: Ez egy építőanyag, amelyet megfelelő arányú cementezéssel, finom adalékanyaggal, adalékanyaggal és vízzel készítenek.
Falazóhabarcs: Azt a habarcsot, amely téglákat, köveket, tömböket stb. köt falazáshoz, falazóhabarcsnak nevezzük. A falazóhabarcs a tömbök cementáló és átadó szerepét tölti be, és a falazat fontos része.
1. Falazóhabarcs összetételi anyagai
(1) Cementáló anyag és adalékanyag
A falazóhabarcsban általánosan használt cementáló anyagok közé tartozik a cement, a mészpaszta és az építőgipsz.
A falazóhabarcshoz használt cement szilárdsági fokozatát a tervezési követelményeknek megfelelően kell kiválasztani. A cementhabarcsban használt cement szilárdsági fokozata nem lehet nagyobb, mint 32,5; a cementkeverékes habarcsban használt cement szilárdsági fokozata nem lehet nagyobb 42,5-nél.
A habarcs bedolgozhatóságának javítása és a cement mennyiségének csökkentése érdekében a cementhabarcsba gyakran kevernek valamilyen mészpasztát, agyagpasztát vagy pernyét, és az így elkészített habarcsot cementkeveréknek nevezik. Ezek az anyagok nem tartalmazhatnak olyan káros anyagokat, amelyek befolyásolják a habarcs teljesítményét, és ha részecskéket vagy agglomerátumokat tartalmaznak, 3 mm-es négyzetlyukú szitával kell átszűrni. Az oltott mészport nem szabad közvetlenül falazóhabarcsban felhasználni.
(2) Finom sóder
A falazóhabarcshoz használt homok közepes homok, a törmelék falazat durva homok legyen. A homok iszaptartalma nem haladhatja meg az 5%-ot. M2,5 szilárdsági fokozatú cementkeverékes habarcs esetén a homok iszaptartalma nem haladhatja meg a 10%-ot.
(3) Az adalékanyagokra vonatkozó követelmények
Akárcsak adalékanyagok hozzáadása a betonhoz, a habarcs bizonyos tulajdonságainak javítása érdekében, adalékanyagok, mint pl. lágyító, korai szilárdság,cellulóz-éter, fagyálló és késleltető is adható hozzá. Általában szervetlen adalékanyagokat kell használni, ezek típusát és adagolását kísérletekkel kell meghatározni.
(4) A habarcsvízre vonatkozó követelmények megegyeznek a betonra vonatkozó követelményekkel.
2. Falazóhabarcs keverék műszaki tulajdonságai
(1) A habarcs folyékonysága
A saját súlya vagy külső erő hatására folyó habarcs teljesítményét a habarcs folyékonyságának, más néven konzisztenciának nevezzük. A habarcs folyékonyságát jelző index a süllyedés mértéke, amelyet habarcs konzisztenciamérővel mérünk, mértékegysége mm. A projektben a habarcs konzisztenciájának kiválasztása a falazat típusán és az építési klímaviszonyokon alapul, amelyet az 5-1. táblázat ("Kőműves építési és átvételi kódex" (GB51203-1998)) alapján lehet kiválasztani.
A habarcs folyékonyságát befolyásoló tényezők: a habarcs vízfogyasztása, a cementkötésű anyag fajtája és mennyisége, az adalékanyag szemcsealakja és gradációja, az adalékanyag jellege és adagolása, a keverés egyenletessége stb.
(2) A habarcs vízvisszatartása
A kevert habarcs szállítása, tárolása és használata során megakadályozza a víz és a szilárd anyagok, a finom hígtrágya és az adalékanyag szétválását, a vízmegtartó képesség pedig a habarcs vízvisszatartása. Megfelelő mennyiségű mikrohab vagy lágyító hozzáadása jelentősen javíthatja a habarcs vízvisszatartását és folyékonyságát. A habarcs vízvisszatartását habarcs leválásmérővel mérjük, és rétegvesztéssel fejezzük ki (. Ha a rétegvesztés túl nagy, az azt jelenti, hogy a habarcs hajlamos a rétegvesztésre és szegregációra, ami nem kedvez az építkezésnek és a cementkötésnek. A falazóhabarcs leválási foka nem lehet nagyobb, mint 3 0 mm. Ha a rétegvesztés túl kicsi, akkor hajlamosak a száradási zsugorodási repedések, ezért a habarcs leválása nem lehet kisebb, mint 1 0 mm.
(3) Beállítási idő
Az építőhabarcs kötési idejét a 0,5 MPa-t elérő behatolási ellenállás alapján kell értékelni. A cementhabarcs nem haladhatja meg a 8 órát, a cementkeverék pedig a 10 órát. Az adalékanyag hozzáadása után meg kell felelnie a tervezési és kivitelezési követelményeknek.
3. A falazóhabarcs műszaki tulajdonságai kikeményedés után
Szilárdsági indexként a habarcs nyomószilárdságát használják. A standard mintaméret 70,7 mm-es köbös minták, egy 6 mintából álló csoport, a standard tenyészet legfeljebb 28 nap, és az átlagos nyomószilárdságot (MPa) mérik. A falazóhabarcs a nyomószilárdság szerint hat szilárdsági fokozatra osztható: M20, M15, M7.5, M5.0 és M2.5. A habarcs szilárdságát nemcsak magának a habarcsnak az összetétele és aránya befolyásolja, hanem az alap vízelnyelő képessége is.
Cementhabarcs esetén a következő szilárdsági képlet használható a becsléshez:
(1) Nem nedvszívó alap (például sűrű kő)
A habarcs szilárdságát elsősorban a nem nedvszívó alap befolyásolja, amely alapvetően megegyezik a betonéval, vagyis elsősorban a cement szilárdsága és a víz-cement arány határozza meg.
(2) Vízelnyelő alap (például agyagtégla és egyéb porózus anyagok)
Ennek az az oka, hogy az alapréteg képes felszívni a vizet. Amikor felveszi a vizet, a habarcsban visszatartott víz mennyisége a saját vízvisszatartásától függ, és nem sok köze van a víz-cement arányhoz. Ezért a habarcs szilárdságát ebben az időben elsősorban a cement szilárdsága és a cement mennyisége határozza meg.
A falazóhabarcs tapadási szilárdsága
A falazóhabarcsnak elegendő kohéziós erővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a falazatot szilárd egésszé ragassza. A habarcs kohéziós erejének nagysága befolyásolja a falazat nyírószilárdságát, tartósságát, stabilitását és rezgésállóságát. Általában a kohéziós erő növekszik a habarcs nyomószilárdságának növekedésével. A habarcs kohéziója összefügg a falazóanyagok felületi állapotával, nedvességi fokával és kötési viszonyaival is.
Feladás időpontja: 2022. december 07